Összeköltözés előtt elhidegültünk egymástól a sok "hülyeség" és kötelesség miatt, mit tegyek ellene?
Utolsó éves vagyok az egyetemen. Szinte azt tudnám mondani, hogy (eddig) egy tökéletes párkapcsolatunk van (volt).
Mindig mindent megbeszéltünk, tényleg ami jellemző a maximális bizalom és egymásra figyelés. Mindig megnevettet és mindig bearanyozza a napomat.
Távkapcsolatban élünk 3 éve, ez is nagyon jól működött, megerősödött a kapcsolatunk, megtanultuk értékelni egymást, az együtt töltött időt, a kapcsolatunkat. Már nagyon rég közös jövőt tervezünk, csak eddig nem valósulhatott meg, tanulmányok miatt.
Még 4 hónap van, amit ki kéne bírjunk, de azt veszem észre, hogy egyre csak eltávolodtunk egymástól. Tudom, hogy az én hibám is, mert szinte másra se tudok gondolni, napi 24 órában csak a záróvizsgára, de akkor is...a napi telefonok, olyan mértékben megcsappantak, hogy csak reggel és este beszélünk 3 percet, hogy ki hogy van, semmi több. Ma délután úgy rakta le, hogy "na akkor hagylak is" 2 perc után.
Kértem, hogy jöjjön hétvégén, de "tanulnia kell". Szinte biztos voltam abban, hogy feljön, de nem jött. Úgyhogy most itthon vagyok, persze megint a záróvizsgámmal foglalkozom, és egész hétvégén azt fogom.
Jövő hétvégén megígértem, hogy megyek hozza 4-5 napra, de őszintén most ahhoz sincs kedvem.
Mi történik velünk 3 nehéz évet kibírtunk, megértéssel, szeretettel és a cél előtt feladjuk??? :(
Két lehetöség van,
1. vagy mindketten erösen stresszben vagytok, és azért nincs hangulatotok hosszasan beszélgetni - ebben az esetben a vizsgák után normalizálódik majd a helyzet,
2. vagy ennyi volt a kapcsolatban, a három év alatt kifutott.
Hát a válasz naygon egyszerű: türelem! Tudom nagyon nehéz megvalósítani, de minden nap csak néhány kedves szó, egy pici áldozat szükséges hozzá. Én is záróvizsga előtt állok de abszolult nem szabad ennyire rágörcsölni a dolgokra:D Persze tanulj sokat, de nem hiszem, hogy nincs 5 perc amikor nem tanultok.
A másik, szerintem így nem szabad összeköltöznötök, mi 3 évig laktunk a szüleimnél, az első pár hónap elég nehéz volt annak ellenére, hogy nálunk semmiféle megingás nem volt akkor a kapcsolatban, 1 éve lakunk teljesen külön és az első pár hónapban ebben az esetben is voltak viták, már nemcsak tanulni kell, hanem főzni, mosni, takarítani. Egy kapcsolat nem kedv kérdése, tedd meg felé az első lépést, látogasd meg jövőhéten, beszéld meg vele a gondjaidat. Közös erővel smán túl tudtok lépni ezen:D
igazából ez az 5. éve, hogy együtt vagyunk, nem csak távkapcsolat volt ez, éltünk mi együtt is, és szuper volt. Tudom, hogy nem csak móka és kacagás együtt élni, de nekünk mégis az volt és most is az, ezért is várjuk és ezért is álom az összeköltözés számunkra...
Nem tudom elképzelni, hogy szétválnak útjaink, senki más mellé nem tudnék lefeküdni este és senki mást nem tudok elképzelni gyermekeim apjának...
Csak túl kéne lenni ezen.
Görcsölök mert olyan az egész egyetem ahova járok, a tanárom, a témám, minden görcsössé tesz...tudom, hogy hülyeség, tudom, hogy negyed ennyi görccsel is lehetne, de nem megy...
Jaj az nagyon jó, hogy már éltetek együtt :D Ha ennyire komolyan gondolod akkor nem lesz gond! Megoldjátok :D Nyugi!!!!Tudom, hogy vannak hü**e tanárok, és nagyon rá lehet görcsölni dolgokra,de lazítanod kell!!!! Tedd mérlegre a dolgokat, gondold át és meglátod sokkal jobb lesz a kapcsolatotok és a záró vizsgád is ha egy kicsit felengedsz!
A második válaszoló!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!