Nők, akik egyedül vezetitek a háztartást és dolgoztok! Igazságos ez így? Jut magatokra idő?

Miért szólnak meg érte mások? Az ilyen dolgokba nem lehet belelátni, csak az tudja, akinek elmondod. Hát ne mondd el. Mindkettőtöknek megfelel, mi a probléma?

Kamionos, te meg vegyél egy mosogatógépet.

amikor mi össze költöztünk a volt párommal,én 4napot 12óráztam és 2napom volt szabad,ö hétfötöl péntekig 8-17 ig dolgozott! semmiben nem segitett,de panaszkodni mindig tudott,hogy nem porszivóztam vagy nem vittem le a szemetet..hulla fáradt voltam,mert álló munkám volt,mellette még a kutyát is vinni kellett sétálni,nem volt panaszos,megcsináltam én mindent,szeretek rendet tartani,de néha magamat nem értem utól!

amikor megkértem,hogy segitsen,persze neki rögtön volt valami dolga! a boltba nem volt képes lemenn...az tette be nálam a kaput,hogy vasárnap nappalos voltam,ő ugye nem dolgozik hétvégén...a busz ritkán járt ,6kor végeztem a munkával,mire hazaértem fél 8 volt.még le se szálltam a buszról,már hivott,hogy nem e megyek be a boltba,mert éhes,jó lenne ha csinálnánk !! valami vacsit..oké bementem...mert nem voltam még épp elég fáradt...ö viszont egész nap otthon volt,csak a kutyát vitte le ..de ideje nem volt bemenni a boltba...mikor hazaértem a haverjai nálunk tanyáztak és a gépen játszottak!

akkor elöntött a méreg,hogy miért is én vagyok az aki megszakad a lakásért és a főtt kajáért ,miközben ö mereszti a fenekét!!!!

akkor kezdett nagyon betelni egy pohár,cselédnek éreztem magam a saját lakásomban!!!!

amíg nincs gyerek addig viszonylag ok ki lehet jönni.

nálunk én csinálok mindent mert párom állandóan csavarog és nem igazán segít...

főzni minél kevesebbet főzök, hogy néha ő is csináljon mert ő igényli a főtt kaját,a házimunkát pedig ugy osztom meg hogy egyik nap mosok meg leviszem a szemetet, másik nap meg felsöprök, felmosok,stb... így minden meg van csinálva egy héten egyszer, de ha mindent minden nap meg akarsz csinálni akkor úgy jársz mint én az elején hogy 8-kor még a padlót nyalod...

Azt mondják, h az elején kell annyi házimunkát a férfi nyakába varrni, amennyit csak lehet, mert később egyre és egyre kevesebbet fog megcsinálni.

Valamennyire igaz is, mert a férjemmel eleinte próbáltuk felezni a dolgokat, bár már akkoris többet szorgoskodtam én. Mostanra már szinte nem csinál semmit, max leviszi a szemetet, és elmosogat, de legalább nem kell könyörögni érte sokat, és megbecsül engem! Mert már van halvány fogalma róla milyen a házimunka. Van olyan férfi aki még életében nem mosogatott el egy tányért, vagy nem csinált egy pirítóst se :/

El se merem képzelni, ha már az elején mindent én csináltam volna, akkor már teljesen természetesnek venné, szerintem. Ezenkívül ha 1 hétre elutaznék, mi lenne vele? :)