Olyan gyorsan elment a gyerekkorom, mintha csak álmodtam volna, mintha meg sem történt volna. Olyan gondtalan és szép volt az egész és túl rövid. Veletek is így van? 17/l

Akkor én mit mondjak???

Néha még mindig úgy vagyok vele,hogy nem is olyan régen szültem a fiamat,hiszen még ma is emlékszem mindenre ami azon a napon történt.Mégis a fiam már 20 éves,és én idén leszek 40.Nagyon sokszor annyira elfeledkezem arról hogy nem vagyok már 20 éves, ezért sok őrült dolgokra képes vagyok.Pl: úgy döntöttem,hogy motorozni fogok,és egy ideje motorozni tanulok.Ha meglesz az engedélyem veszek egy szép motort magamnak..Már ki is néztem.Szóval nálam a biológiai idő gyorsan megy,de lelkileg nem érzem,hogy öregedtem volna. Még 30 évesnek sem érzem magam..

én 15 vagyok.

de én is így érzem hogy elment hamar.. :/ Bár megint óvodás lehetnék,de persze nem ebben a sz*r világban.. hogy a mai kicsit nem tudják hogy mi az a játszótér,meg labda és lent lenni nyáron futkározni amíg anyu azt nem mondja hogy menjek fel.. meg Iphone 5-6 évesnek.. hát...

Nekem egy ismerősöm aki most lesz 30. elég sz*r gyerek kora volt mindenki bántotta stb.. Ő sem érzi magát 30nak,csak 20 nak de még annyinak se... Elkezdett mindenféle őrültséget csinálni,mintha csak 16-17 lenne:)) Sorolhatnám de az bele telne egy kis időbe :)

ma 14:06 vagyok

Hát a fiam is csak mosolyog,hogy milyen vagyok..:)

Tavaly elmentem csináltam tetoválást magamnak(csuklóra)

Nyáron kipróbáltam a bungee jumping-t..(najó ,ezt nem kellett volna)..Fejembe vettem,hogy legalább egyszer delfint szeretnék simogatni..Megtettem.(ez kár lett volna kihagyni) 2 éve barátokkal elmentünk sátorozni.Megkezdtük a kék túrát,és 4 napon át túráztunk,és sátoroztunk.Én annyit nevettem,hogy az már fájt.

Most ugye a motorozás élménye hajt.Ha lesz motorom akkor Európán keresztül motororral szeretnék hazalátogatni..Kíváncsi leszek milyen lesz..

Én 22 vagyok. Igazából nem jó belegondolni, hogy már a nagybetűs élet kapujában állok. Két év múlva diplomázok, utána munkába állok és kezdődik az, amiről néhány éve még csak álmodni tudtam/mertem. Még csak nagyon távoli jövőnként dédelgettem kislánykori álmokat, hogy milyen lesz az esküvőm, a férjem, a gyerekeim, a munkahelyem, hol fogok élni, stb. Nagyon ijesztő, hogy mindez hirtelen valóságossá válik és a saját talpamra kell állnom. Nagyon nagyon megy az idő, 17-8 évesen kezd majdcsak igazán repülni. Nálam olyan gyorsan elment ez az év is csak pislogok. Sok felnőtt aztmondja a környékemen, hogy ez már így is marad, sitty sutty és már 40 is vagy.

Lélekben sosem szeretnék megöregedni, de azért haladok a korommal. Nem érzem már magamat gyereknek, de tele vagyok még mindig merész álmokkal, vágyakkal, célokkal akárcsak kisgyerekként. :) 22/L