Ha valaki a feleségéről csak negatívan tud nyilatkozni mások előtt van-e erkölcsi alapja elvárni a menyétől, ohgy tisztelje az anyóst?

5. vagyok.

Azt jelenti számomra a tisztelet, hogy nem sértem meg a másikat, nem vagyok vele bunkó, udvariatlan, nem taposok bele a lelkébe, nem nézem le, nem szólok be neki, nem viselkedek lekezelően.

Akkor sem, ha nem szimpatikus, mert akkor nem az én emberem, de nem kell tiszteletlennek lenni akkor sem.

Azért írtam a rablógyilkost, mert velük mondjuk nem tudnék normálisan, megvetés nélkül kommunikálni.

De ez egy szélsőséges példa.

Az, ha valaki sokat letett az asztalra, az is tiszteletre méltó, de egy hétköznapi édesanya, vagy nagymama is, ha jó szülő volt, és szerette a családját.

Ugyanolyan jó ember, mint mondjuk egy agysebész, és neki is jár ugyanaz a tisztelet.

Azért vagyok ilyen "tisztelet" mániás, mert az ex-barátom szülei nem tisztelték soha az EMBERT, csak a pénzét, és a pozícióját.

Ha valakinek sok pénze volt=jó ember.

Ha nem=megvetendő ember.

Ha valaki mondjuk orvos volt, és a szülei is=jó ember.

Ha bolti eladó= lenézendő.

És egyáltalán nem néztek más tulajdonságokat, csak a foglalkozást és a pénzt.

Az nem számított, hogy milyen rosszindulatú, és pökhendi az az orvos az számított, hogy ORVOS.

És az sem, hogy valaki mondjuk szereti a bolti eladó munkáját, jól is csinálja, kedves, jó ember is, nem baj, ő csak egy bolti eladó, nem értékes ember.

Na, én így értem, hogy az embernek meg kell adni a tiszteletet, akkor is, ha csak egy egyszerű hétköznapi nő vagy férfi.