Nagyon idegesít a kedvesem gyereke, mit tehetnék?

14 éves, 8 hónapja lakom együtt vele, és azóta sem hallottam nevetni. Viszont folyamatosan halványan mosolyog. Mármint tényleg, megállás nélkül. De még vigyorogni sem láttam. Színjáték az egész.

A másik az anorexiája. Karácsonykor szörnyű volt nézni, és csak nekem tűnt fel. Szóval székelykáposztát evett, mellette ültem. Mindent icipici darabokra vágott, aztán tologatta összevissza a tányéron, de egyetlen egy falatot sem evett. A végén meg az egészet a tányér egyik felére pakolta. Ja azt kihagytam, hogy félpercenként ivott egy korty vizet. És senkinek nem tűnt fel!! A kedvesem csak annyit mondott, hogy "nem fogok beleszólni abba, hogy mit eszik, az az ő dolga."

Ja de a kedvencem az volt, amikor délután négyre hazaesett, lefeküdt aludni, mármint egyből, köszönt és ment a szobájába, aztán este fél kilenckor kijött a konyhába, kérdeztem hogy mit eszik mert kétféle étel van, és azt mondta, hogy már evett! Mondtam, hogy dehát most kelt fel. Erre "van pótkajám" ..A szemembe hazudott.

Egyáltalán rossz ránézni, mindenhol megtalálom a haját, sápadt, beesett arca van, és csak bőcuccokban látom.

És sosem beszél. Bemegy a szobájába és ott is marad, nem jön ki hozzánk, semmi. Mintha nem lenne kíváncsi a világra. De azért mosolyog.

Mit csináljak? Rossz maga a tudat, hogy milyen ez a gyermek.