Éljek alkoholista családban? Szeretet hiányban?

Szia! Írtam privibe!! Olvasd el! Amúgy nem kell így élned, de nagyon meg vagy kötve...

De annyi bíztasson, hogy hamarosan véget ér.

En is igy elek...csak nekem nem nevelo apam,hanem az igazi..ez az utolso ev,hogy itthon vagyok,mert okt. egyetemre megyek es munkat keresek,hogy tobbet soha nem kelejen vissza jonnom..

Nagyon elbaxtak a gyerekkorom...nem tudom,hogy lehetnek a szulok ennyire..meggondolatlanok..

Ha barmibe segithetek,irj e valaszolok,hogy mi tettem en abban a helyzetben...vagy eseteg mi lett volna jo

Kitartas...

Tudom, hogy nehéz, de próbálj még egy kicsit kitartani. Ha eddig ment, akkor már csak egy-két év... ha lesz szakmád, jobban lesz ugrási lehetőséged is. Akkor már tényleg mehetsz más városba dolgozni, esetleg ösztöndíjjal, vagy munka mellett tanulni.

Fene az ilyen szülőket, nem is tudok mit írni erre.

Tarts ki kislány, és tanulj, tanulj bármilyen nehéz is, mert neked önmagadnak kell megalapoznod az egész jövődet, hisz még egy szelet kenyér segítségre sem számíthatsz majd.

Normális barátok nincsenek? Persze, hisz olyan helyzetben vagy, amit csak olyan tud átélni, aki benne van, volt...lásd azokat, akik már írtak neked.

Igazuk van. Ha túl vagy a sulin, ott kell hagynod őket. Soha nem fognak neked segíteni, sőt ha látják, hogy haladsz, igyekszel, még rád is fognak akaszkodni, legalábbis anyagilag, mert az ital ugye sokat elvisz.

Hogy lépni tudj, le kell tenned a sulit, szakmát kell, hogy szerezz! aztán usgyi...

addig is kitartás. és vedd fel a kapcsolatot privin ezekkel a fiatalokkal, akik itt írtak neked, biztos sokat segítenek lelkileg, hiszen sorstársak!

Írtam ennek a lánynak privátba, de a füle botját sem mozgatta meg... Akkor meg minek kéri a segítségünket?

Áááá