Hogy menthetném meg a férjemet? Félek, hogy baj történik.
A férjemmel 5 éve vagyunk házasok, 6 éve vagyunk együtt. Amiért tanácsot, illetve segítséget szeretnék kérni, az az, hogy az utóbbi időben teljesen szétesett és nagyon féltem Őt. Nem volt jó gyerekkora, a nevelőapja durva volt vele, korán elköltözött, drogokat használt 21 éves koráig, amíg engem meg nem ismert. Utána leállt, tiszta lett, normális, kiegyensúlyozott életet alakított ki. Mindenben segítettem neki, hogy a múltján túllépjen.
Úgy egy éve viszont elkezdődött egy balszerencse áradat. Elvesztette a munkáját, azóta itthon van, nem talál semmi normális állást, mert a művészekért nem nagyon kapkodnak ebben a helyzetben. Az öccse öngyilkos akart lenni, én pedig májusban 18 hetes terhesen elvetéltem. Anyagi gondjaink is vannak, neki hitele. Én dolgozom, szerencsére jó munkám van, de Ő nem szereti ezt, hogy úgymond tőlem "függ" és én tartom el. 1 éve azt látom rajta, hogy egyre jobban ki van borulva, folyton fáradt, sápadt, magába fordult, megváltozott. Hiába próbálok a kedvében járni, boldoggá tenni bármivel, nincs kedve semmihez. Olyanokról beszél, hogy azon gondolkodott, mit tennék, ha ő meghalna. Ez engem borzasztóan megrémiszt. A másik, hogy félek, visszaáll a drogra. Nem vettem észre különösebb erre utaló jelet, de rettegek ettől.
Nem tudom, hogy segíthetnék neki, a világon Őt szeretem a legjobban, de a viselkedése miatt hónapok óta őrlődöm. Nyilván megterhelték a dolgok, ahogy engem is, de nem akar róla beszélni, illetve konkrétan erről nem. Egyre többet beszél mélyebb dolgokról, furcsán viselkedik, gyakran nem értem a megnyilvánulásait. Mit tehetnék? Bármilyen tanácsot szívesen fogadok.
Köszönöm előre is!
Nem akarlak megrémíteni, de szerintem jogos a félelmed, én is félnék, hogy előbb-utóbb kárt tesz magában. Nagyon erre utalnak az Általad elmondottak, hogy ez már megfordult a fejében. Innentől kezdve Neki segítségre van szüksége, akár pszichológusra is. A sok veszteséget nem könnyű feldolgozni.
A lényeg az, hogy ki kell valahogy hozni ebből az állapotból, mert így még annyira sem fog sikerülni a munkába állás. Ha kell tanuljon, álljon neki valaminek! Úgy talán más érzés lesz Számára!
Munkaterápia.
Nekem is volt egy ilyen rokonom és lekötöttük munkával. Emberek között volt ,sokat dolgozott, pénzt is kereset.
Ha gondolod próbáld ki, hátha működik nálatok is.
az a baj hogy ha ö nem akar változtatni magán nem fog sikerülni. én is probáltam már megmenteni egyik párom,igaz nem voltunk csak 2 évig együtt.együtt is éltünk. de a vége az lett hogy magamat tettem tönkre ráment a stressz az egészségemre.azota megfogadtam soha többet senkiért se küzdök ennyit.
anyám tiz éve várja apámtol hogy visszatérjen azzá akibe beleszeretett. d eközbe azt látom anyám csak egyre jobban leépül lelkileg ,rossz ránézni nem birom ahogy szenved de valamiért nem akar lépni pedig egyértelmü hogy a válás sokat segitene....25 éve vannak együtt. nemér ennyit az egész.csak arra ébredsz hogy elpazaroltad az életed oylanra akire nem kellett volna. nem mondom hogy nem érdemes küzdeni. de nem mindenáron és nem évekig.neked is megban a magad baja, a vetéléstöl egy életre összezuhanhattál volna d emégis erös vagy és tartod magad!a pasik erre képtelenek csak sajnáltatják magukat. ráadásul a fene nagy büszkeségük hoyg te tartod el ölet! és akkor mi van??? amig nem vetem a szemére ,ameddig vele akarok lenni, ameddig szeretem az életemnél jobban addig mit számit? nem azt nézik hogy ott van valaki aki támaszt nyujt hanem belemerülnek az önsajnálatba....mindenkinek van hitele mindenkinek szar az élete ebben a világban ennyi erövel mindenki öngyilkos lehetne.
nem tudok tanácsot. illetve egyet! ha visszaszokik a drogra hagyd el.szerintem egyszer elég volt küzdeni hogy szokjon le.
az én párom alkoholista volt. most leszokoban volt. szeretem a mai napig de nem bizom benne. mondtam neki hogy évek kellenek hogy egyáltalán uj esélyt kapjon.sajnos egyelöre vele tudom elképzelni én is az életem... pedig már 2 éve nem vagyunk együtt.nehéz ügy... de eléggé megcsappant a bizalmam a pasikban...
Papám ott ahol dolgozott a gyárba, volt egy takarító cég. És oda felvették. Sok volt a meló és sok emberrel kellett együtt dolgoznia. Szóval mi hívjuk csak munkaterápiának.
Szóltunk a főnöknek, hogy beteg egy kicsit a nagybátyám, így néha ránézett. Igaz, hogy nem olyan munka volt ami neki, fekszik, de a talán azért is változott meg mert érezte, hogy "hasznos".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!