Miért nem lehet megmondani hogy gáznak tartanak, és hogy miért? Miért az ember háta mögött kell sunnyogni?
annyira unom hogy a szemembe jópofiznak és a hátam mögött meg mondogatják hogy ilyen-olyan "gáz" vagyok.
most pl. az unokatesómról derült ki, hogy szerinte fura vagyok. az persze nem hogy miben, és miért tart annak.
a másik hogy nem bírja a szemembe mondani.
annyira utálom a képmutatást. én mindig őszinte tudok lenni másokkal, miért nem azt kapom vissza?
jobban tisztelek egy olyan embert aki pl. ízléstelenül öltözködik és beszédhibás de őszinte, mint egy minden szempontból "menő",divatnak megfelelő személyt, aki mások előtt kedves, jópofizik, de csúnyán kibeszél embereket.
vnna emberek,akik ha nem a szemedbe kell mondani nagy a po*ájuk de ha oda kell bekaksiznak.
Sajna egyre több a kétszínű ember... :/
Egyszer megmondtam 1-2nek,hogy a jó k*rva édesanyáddal szórakozzál, ha nem tetszem ne nézz,vagy mond a képembe bazzeg, nem sértődök be,mert lesz*rlak.. azóta egyik se meri a hátam mögött fikázni a külsőm, a tetteim vagy akármit velem kapcs.
+ egyik "rokonom" .... apám tesójának az újférje folyton azt mondja a pofámba hogy "z de jól nézel ki" "Z tetszik a felsőd" "Z te tehetséges lány vagy"
aztán mit hallk vissza a munkatársától, aki mellesleg a legjobb bnőm apja.. xy lánya z tudjátok milyen ódivatú,trén öltözködik,semmihez nincs tehetsége és bűnronda.
szóval sajnos mindenki életében van valaki aki egy utolsó taposni való féreg
szóval nyugi és ne vedd fel a kesztyűt.
18/L
Lehet, hogy attól függetlenül, hogy gáznak tart téged, nem akar megbántani azzal, hogy ezt elmondja. Az őszinteségnek is megvannak az egészséges határai. Van különbség az őszinteség és a bunkóság között. Ha a negatív kritikádat el is mondod az adott személynek az inkább bunkóság, mint őszinteség, főleg, ha tudatában vagy annak, hogy olyan dologról van szó, amin nem tud változtatni a másik és meg is bántódik rajta.
Mire ment volna vele, ha "őszinte" és megmondja neked, hogy furcsa vagy? Te nem tudnál változtatni a furaságodon (nyilván az egész megjelenésedre, jellemedre gondolt), de rá haragudnál, mert ezt inkább negatív kritikának érzékeled, mint pozitívnak. Nem? Meg lennél bántva, ő meg érezhetné magát jó sz*rul, mert megbántott téged egy ilyen hü*lyeséggel.
"Ha a negatív kritikádat el is mondod az adott személynek az inkább bunkóság, mint őszinteség"
Tehát nem létezik építő negatív kritika és az őszinteség mindig pozitív?
Az őszinteség és a bunkóság közt az a különbség, hogy akár pozitív, akár negatív, az őszinteség mindig érzelemmentes, tárgyilagos, tényszerű. A bunkóság pedig rosszindulatú, személyes.
A kibeszélés és a megbeszélés közt is hasonló különbség van. A megbeszélés az, amikor hazamész, és elmeséled a párodnak/anyudnak/tesódnak, hogy de nehéz nap volt, de utálod a főnököd, mert egy szemét.
A kibeszélés az, amikor mindenkinek sunyiban elmondod, hogy a főnök egy szemét.
Arra nem gondoltál, hogy talán azért ilyen, mert nem vagytok annyira jóban, hogy zavarja? Ha mondjuk olyan ember lenne "fura", akivel nap, mint nap együtt van, és nagyon fontos neki, akkor szólna. De mivel az ő életét nem befolyásolja a te "furcsaságod" olyan nagy mértékben, úgy érzi, bunkóság lenne megemlíteni, ezért inkább megbeszéli a barátaival?
hát nem az a baj, hogy a szemedbe nem mondják, hanem hogy a hátad mögött meg igen és még vissza is hallod.
szerintem se kell elmondani minden véleményt amit gondolunk, ez szerintem jólneveltség kérdése hogy tudd megválogatni mit beszélsz. de mondjuk akkor tényleg pletykálni se kellene nekik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!