Te mennyit várnál az igazira? Mit tennél a helyemben?
Van valaki az életemben 6 éve, akivel nagyon szeretjük egymást, a kapcsolatunk mégsem nevezhető hétköznapinak. Mondjuk, hogy távkapcsolatban élünk, de az internetnek hála mindennap beszélünk (hangban).
A probléma az, hogy engem évek óta hiteget azzal, hogy most már tényleg együtt leszünk, nem kell tovább ilyen körülmények között élnünk. (A jelen helyzet okát és azt, hogy ő miért nem akar normálisan lenni nem firtatnám, de a kérdésem szempontjából nem is lényeges.)
Természetesen még most sem vagyunk együtt és én a végső, legeslegutolsó időpontot szilveszterre tűztem ki. Úgy gondoltam, hogy ha addig sem fog változtatni a helyzeten, akkor "elhagyom", nem leszek neki itt ebben a formában tovább, ha akar valamit akkor személyesen keressen fel.
Ezzel csak az a baj, hogy nagyon szeretem őt a számtalan csalódás, be nem váltott ígéret ellenére is. És ami még nehezebbé teszi az egészet, hogy tudom, hogy ő az igazi. Jobban ismerem mindenkinél, bár nem tökéletes, nekem mégis rá van szükségem.
A szilveszter közeledtével egyre többet gondolok arra, hogy hogyan tudnám őt elhagyni úgy, hogy közben így érzek, valamint azon is, hogy egyáltalán jó ötlet-e kiszállnom ebből, nem kéne-e továbbra is itt maradnom vele, hiszen különben elveszítem...
Ugyanakkor tudom, hogy ha változatlanul itt vagyok, nem fog történni semmi, ahogyan 6 évig sem történt...
Ti mit csinálnátok a helyemben?
Ha jól vettem ki a szavaidból, 6 éve éltek távkapcsolatban miközben, ha igazán akarná, összeköltözhetnétek és szorosabbra fűzhetnétek a viszonyt. Rajtad nem is múlna, de ő vonakodik. Hát, ez így se, úgy se hangzik jól, de ha ráadásul az áll a háttérben, amit sejtek (neki családja van, akiket "még" nem tud elhagyni érted), akkor pláne döntés elé kellene állítanod... Nincs az a helyzet, amit hat év alatt ne lehetne lezárni. Ha mégis külön éltek, az jó eséllyel azért lehet, mert ő nem akar igazán veled lenni.
Bármennyire is fáj, muszáj szembenézned a tényekkel. Ha tényleg szeret, akkor megijed a gondolattól, h elveszíthet téged és cselekedni fog. Ha nem így lesz, akkor nem szeretett igazán.
Ugyanakkor a távolság sok mindent megszépít, akkor derülne ki, hogy ő-e számodra az igazi, ha egy ideje már együtt éltek. Tudod, lakva ismerszik meg az ember...
A 10es (?) jól látja, nem ritkán, hanem egyáltalán nem találkozunk.
Nem, nincsen családja, nem csal meg velem senkit. Csak mi vagyunk és csak azért nem vagyunk együtt, mert ő úgy gondolja, nem tudna nekem megfelelni és elveszítene, ha találkoznánk.
Azért így mindjárt más a helyzet.
Ha 6 év alatt te sem tettél meg semmit azért hogy élőben találkozzatok akkor nincs jogot ultimátum elé állítani a férfit.Mégis milyen jogon? Hiszen nem is ismeritek egymást személyesen.
Talán kezdésnek nem az összeköltözést kéne erőltetned hanem a személyes találkozást.
Ne haragudj,de senki nem olyan bolond hogy az első találkozás után(ami nálatok még ez sem történt meg) rögtön összebútorozzon valakivel.. Komolyan kérdezem a 6 év alatt te miért nem tettél valami lépést hogy személyesen találkozzatok??Azt ne mond hogy nem volt rá alkalom,mert számtalan lehetőség létezik.Kezdjük azzal,hogy csak úgy a vonatra/buszra vagy akárhova ülsz és meglátogatod..
Eléggé el vagy tévedve szerintem.Ez nem távkapcsolat pusztán ismeretség.Távkapcsolatban az emberek néha néha találkozgatnak.
Azt mondod ismered.
Milyen a bőre illata?milyen az mikor átölel?milyen a csókja?milyen érzés összebujva feküdni az ágyban?Milyen érzés mikor szemtől szembe azt mondja szeret?
Semmit nem tudsz erről az emberről,nem ismered sem őt sem a családját,egy ismerős akivel 6éve van internet kapcsolatban.
Már bocs,hogy belekotyogok... de ez így nem igazi távkapcsolat. A távkapcsolatban azért szoktak találkozni az emb erek.
Mielőtt a férjemmel eljegxeztük volna egymást több mnit 1 évig éltünk távkapcsolatban. Hiába volt telefon, internet és levelezés... nem birtuk volna ki,hogy ne találkozzunk. Hiába az interneten ismertük meg egym ást, a döntö az első együtt töltött hét volt.
Szóval én hagynám a fenébe. Illetve nem írsz arról,hogy te mit is tennél az érdekében,hogy ennél több legyne. Ez egy baromi nagy álom világ.
A mi kapcsolatunk úgy volt,ohgy mindne második hétcégén tudtunk egy délelöttöt együtt tölteni a kettőnk lakheyle közötti városban. Egymás közt féluton.. itt mnid a kettőnknek tenni kelett valamit. A telefonálások is felváltva zajlottak.. itt is tenni kellett. Lwvélváltás tenni kell. Az első ultimátum az volt, ohgy mivel párom jobban helyhez van kötve első lépésként kültözzünk egy városba.....( erre ti nem is gondoltakok) Én adtam fel szinte mnidnet és költöztem dolgozni oda ahol ő tanult. Aztán már együtt költöztünk a lakásunkba miután össze házadotunk.
Szóval ez nem kapcvsolat csak valami... ez így neked is kényelmes és neki is. Te valójában nem cisánlsz mást mint 6 éve azzal hitegeted magad kapcsoaltod van.. s közben elhajtod, vagy elmész az igazi mellett. Gratula már bocs.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!