Hogyan mondjam el anyukámnak, hogy abbahagyom az egyetemet?
"Anyu, nem akarom tovább folytatni az egyetemet."
Egyébként nem éri meg abbahagyni, hacsak nem az alábbi szakok valamelyike:
-könyvtáros
-informatikus könyvtáros
-kommunikációs szakok
-andragógia
akkor mindenképp többet ér egy valódi OKJ
ha kevés van hátra fejezd be szerintem, még bármikor jól jöhet
levelező nem hülyeség, mellette tanulhatsz
mit tanulsz amúgy és milyen szakmád van?
Egészségügyi fősuli igazából.De rájöttem, hogy túl nehéz nekem,én nem bírok ennyit tanulni...:(
Eredeti szakmám fodrász,csak abban azért nem kezdtem el dolgozni, mert rámjött, hogy én még élni akarok,kipróbálni az egyetemista létet stb...de úgy érzem elég volt. Védőnő lennék (lettem volna)és mivel mindenki diplomás a családban,úgy éreztem nekem is szereznem kell egyet,úgy éreztem anyám ezt várja el.Meg azt hittem hogy érdekel ez a szak,de most jövök rá h nem...Pedig sokkal boldogabb voltam a fodrász suli alatt mint most.Tehetségem is volt hozzá. Most tiszta ideg vagyok,állandó a hajtás itt,nem bírom...:(
De szégyellem magam anyám előtt, mert teljesen behülyitettem anno szegényt, hogy én milyen szuperokos szakember leszek...úgy érzem, cserben hagytam.éjszakánként nem alszom, csak ezen agyalok, hogy mit fog szólni...tudni kell hogy nálunk a családban a diploma a minden...:(
24/L
Egy ilyen szak sosem lányregény. De ha az életforma miatt vágtál bele, akkor félrenyúltál. Ha bulizni szeretnél, akkor irány egy média kommunikációs főiskola, vagy egyéb büfészakok.
Fodrászként az életben NEM LESZ előrelépési lehetőséged. Fodrász leszel életed végéig, eleinte jónak tűnhet a sok számla nélkül zsebbe fizető vendég ha van saját szalonod - maíg ez még hagyomány marad- , de eléggé lelombozó lehet, hogy 25 évesen elértél a karrier csúcsára és nincs feljebb.
Szia!
Legyél bátor, válaszd a saját életed, a saját boldogulásod, a tehetséged. Nem kérdéd, hogy ott kell hagynod a szakot.
Szerintem minél előbb legyél túl rajta, ne halogasd. Annak idején én is iszonyú bizonytalan voltam a sajátomban, ha visszaforgathatnám az időt, otthagynám, és ezerrel ráfeküdnék arra, ami érdekel, amiben igazán tehetségem van.De gyáva voltam, és semmilyen támogatásom nem volt, mert anyám hisztériás sírógörcsöt kapott az ötlettől..így visszagondolva esélytelen lett volna otthagyni.
De neked van egy szakmád.Fodrász vagy. Ha azt szeretnéd, hogy támogassanak ebben a helyzetben-márpedig ettől függ szinte, hogy tényleg tudsz-e váltani-, egy jól kidolgozott tervvel állj elő és kérd, hogy támogassanak téged ebben, hogy segítsenek lelkileg a váltásban.Hátha ezzel is előrébb vagy. Szóval,a heyledben elmondanám mihamarabb, bár ha meggondolom, lehet, hogy érdemesebb lenne úgy, hogy pl már van valamilyen állásod , akár csak félállás is ezzen a területen.Mert ha nincs, és most elmondod, és ellenzik, akkor semmiylen kapaszkodód nem lesz, mert a sulit már elvégezted. Úgyhogy lehet, hogy előbb érdemes egy állást kerytened, ha csak önkéntes is!
igen,énis arra gondoltam,már ezerrel ráfeküdtem az álláskeresésre, hogy egy állással a hátam mögött már könnyebb elé állni és megmondani...áhhh haragszom magamra hogy ilyen gyáva vagyok...:S
csak múltkor már pedzegettem neki, hogy nem tetszik, meg hogy nem birom, tisztára kivagyok stb,de meg se hallotta csak azt hajtogatta hogy csináld mert manapság a diploma a minden! És hogy nem elég a fősuli tegyek le utána egyetemit is!! Pedig már herótom van a gondolattól is hogy ezt folytassam...nem érdekel és kész.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!