Én miért nem lehetek beteg?
Én vagyok a legnagyobb gyerek a családban. Anyukám súlyos egészségi problémákkal küzd, de apám és a két testvérem egészségesek. Viszont én sosem lehetek beteg, még náthás sem: mindig elvárják tőlem, hogy elmenjek a boltba, hivatalos ügyeket intézni, én takarítsak, mossak, gondoskodjak sok mindenről, hogy ne szerencsétlen anyukámnak kelljen.
A két testvérem meg egész nap lustálkodik otthon, a húgom 19 éves, az öcsém meg 17. Bebújnak a szobáikba és nem mozdulnak ki onnan, csak ha bulizni kell menni, vagy ha zabálni kell.
Múlt héten elkaptam a náthát, ami annyira nem szörnyű. Nem mentem dolgozni csütörtökön és pénteken, az orvos azt mondta, hogy e hét keddjéig ne menjek dolgozni. Viszont hétfő reggel felkeltett anyám, hogy takarodjak el a munkahelyemre, mert ki fognak rúgni. Most ott tartok, hogy 2 napja nagyon lázas vagyok, és tegnap kiderült, hogy tüdőgyulladásom van.
De ez senkit nem érdekel. Mehetek bevásárolni majd délután, "mert én normálisan tudok vezetni, és én tudom, hogy mit kell megvenni, meg mit nem".
5 éves korom óta mindig engem szalasztanak bárhová, ha kell valami. Nagyon unalmas ez!
Hiába beszélem itthon, hogy nekem így munka mellett nagy teher van a vállamon, főleg úgy, hogy levelezőn csinálom a fősulit, meg még dolgozom is mellette, de a kutyát nem érdekli, azt mondják, hogy én vagyok a legnagyobb gyerek, és a legidősebb lányoknak ez a sorsa.
válasza:Nálunk hasonló volt a hozzáállása a tesóimnak..
Különbség annyi, hogy anyám nem beteg, ellenben orvos ezért állandóan rendel-ügyel, helyettesít, továbbképzésen van.
A megoldás az volt, hogy amikor elkezdtem dolgozni, leültettem őket és elmondtam, hogy "hahó ti is felnőttek vagytok, kapjátok össze magatokat és emeljétek meg a kis elkényeztetett popótokat". És következetesen nem voltam hajlandó nekiállni a házimunkának hétköznap, amikor 9kor értem haza.... Persze arányosan megcsináltam amit tudtam, meg hétvégén belehúztam, de pár hétig nőttek a poroszlánok, nem volt tisztaruha, vasalt pláne nem, főtt kaja sem nagyon, mire rájöttek, hogy nekik is van 2 kezük... Kezdett javulni a helyzet.
Ekkor elköltöztem, de nem emiatt, hanem összeköltöztünk a párommal, és láss csodát, megoldják maguk is. :)
Köszi a válaszokat. Sajnos én a "nem dolgozom, vegyétek észre" módszerrel nem tudok lázadozni, mert letolnak, ha nincs kész estére valami.
Azért nem költözöm albérletbe, mert nagyon sokba kerülne, összesen 46 ezer Ft-ot keresek 4 órában. Ez arra elég, hogy kifizessem a nem államilag támogatott szakomért a tandíjat, meg arra, hogy legyen egy kis magamra fordítható pénzem. Meg azért sem megyek innen, mert anyámról nem gondoskodna senki, apám látástól vakulásig dolgozik.
válasza:de a hozzáállásoddal van a baj
mit gondolsz, miért írtuk, hogy költözz vagy lázadj?!
költözés nem megy, ok, megértve
de az általunk felvázolt b variációt meg sem fontolod?
"Sajnos én a "nem dolgozom, vegyétek észre" módszerrel nem tudok lázadozni, mert letolnak, ha nincs kész estére valami. "
Hát sz@rd le magasról!
Ha ilyen idősen ezt nem tudod megtenni, akkor viszont "csicskának" születtél, és az életben mindenki ki fog használni. Ezt akarod? Vagy összeszeded magad, és sztrájkba kezdesz?
válasza:Lehet nem a legegyszerűbb megoldás a költözés, viszont feltételezem, hogy aki ide ír tanácsért, már túl van több próbálkozáson, beszélgetésen a családjával, hogy változtasson a helyzeten. De mivel ez a kérdezőn kívül mindenkinek tök kényelmes helyzet, nem fog egy beszélgetés miatt változni a világon semmi.
Sajnos csúnyán ki van használva a kérdező, a beteges anyuka helyében rohadt szarul érezném magam, hogy a lányom vezeti a háztartást évek óta helyettem, nem pedig ha egyszer lebetegszik, kirugdosom az ágyából, hogy munkába azonnal.
Radikális változtatások nélkül -amit a kérdezőnek kell kieszközölni- nem fog semmi sem javulni.
A költözést nyilván nem mára vagy holnapra érti senki, hanem az első adandó alkalommal, amikor lehetséges lesz.
válasza:OFF
Ez egy tipikus játszma egyébként, ami naponta százszor megtörténik itt a GYK-n.
A kérdező leírja a problémáját, a válaszolók javasolják a megoldási lehetőségeket, a kérdező pedig mindent elutasít, valamilyen kifogással élve.
Titkon tudja, hogy nem fog soha változni a helyzet, mert vagy nem is akarja, vagy tényleg próbált már mindent, a cél nem is igazán a megoldás megtalálása, hanem a panaszkodás. Ami érthető módon néha szükséges.
válasza: válasza:Én adnék a tesóknak egy nagy pofont.Nem végezném a házimunkát és vezetni sem vezetnék tüdőgyulladással.Ha kell ordítanék,hogy hagyjanak békén aztán kész.
Egyszer ezen túl kell lenned....Különben rámegy mégjobban az egészséged...
Egy beteg ember pedig mindig csak manipulátor a családban.Sajnálom,hogy ezt mondom de ez az igazság.Attól még,hogy beteg nincs joga téged csicskáztatni a tüdőgyulladásoddal....
válasza:Szegénykém, ez így nagyon igazságtalan!
Egyszerűen mondd meg anyukádnak, mindenkinek, hogy ezentúl elosztjátok a házimunkát. Csak mert beteg, meghallgathatja a véleményedet, elgondolkozhat rajta.
Oszd ki a testvéreidnek is a házimunkát, hogy mikor ki mosogat, mos, takarít, bevásárol.
Ha erre nem hajlandóak, ne moss, főzz rájuk, csak magadra. A szüleidnek meg mondd meg, hogy ne rajtad, hanem a testvéreiden kérjék számon, ha valami nincs kész, és épp ők voltak soron.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!