Megmondtam Anyunak, hogy nem akarom, hogy eljöjjön majd a ballagásomra, megsértődött, érthető. Hogyan tudnám kiengesztelni anélkül, hogy beleegyeznék a jövetelébe?

Igen, ostoba vagyok. De teszek ellene, fejlesztem magam az összes lehetséges területen, és nem reklámozom. Így a körülöttem élő emberkék mind-mind vakok, és azt hiszik, zseni vagyok. Pedig csak annyi a lényege, hogy angolból és fizikából kimagasló eredményeim vannak, és ha nem értek valamit(nem csak órákon...) akkor csöndben maradok, nem kérdezek vissza, rájövök magamtól.

Igen, elkényeztetett vagyok, de ez sem nyilvánul meg a hétköznapokban:")

És de, BUNKÓ vagyok. Mert ha most ismernélek, esetleg a legkedvesebb ember lennél számomra, csak veszekszünk, akkor képes lennék a múltad minden sötét emlékét felhozni, hogy szenvedhess, hogy tönkre tehesselek. Pedig csak mert meggyűlöltelek pár pillanatra. Hirtelen rádöbbennék arra, hogy bántalak, de továbbfűzném, kiegészíteném, fokoznám.:]

Egyedül akkor maradok csendben, ha valakinek rosszul sikerül a frizurája, mert akkor tönkretenném egy ideig az általános közérzetét, így csak megvárom, amíg lenő vagy valami, és akkor mondom el, hogy na ezt nem kéne. Egész aranyos vagyok.