Etikus az, amit anyám csinál az alábbi helyzetben?
A nagybátyám (és egyben keresztapám), anyám testvére nemrég halt meg, korai, hirtelen baleset révén. Osztrák állampolgár volt, Ausztriában élte le az életét, így nem kevés pénzt hagyott hátra (3-4 millió Ft-nyi Eurot minimum).
Születésem óta azt igérte a szüleimnek, hogy rám hagyja a pénzét, később magam is többször hallottam, nekem is mondta, hogy én fogok utána örökölni. Szerintem anyámat nem is nagyon szerette, mert anyám mindig is úgy beszélt vele, mint a kutyával, nagyon lekezelő és bunkó volt nagybátyámmal, nem szerette testvéreként. Azonban a hirtelen halálakor derült ki, hogy nem hagyott semmiféle papírt arról, hogy én örökölnék, így felkeresték Ausztriában a két gyerekét. Most, pár hónappal a halála után hívtak be hagyatéki tárgyalásra Ausztriába, ma volt a tárgyalás, amin én egy fontos egyetemi dolog miatt nem tudtam résztvenni, de anyám elment rá. Kiderült, hogy az örökség fele (ami még úgy is többmillió Ft) anyám (ráadásul annak ellenére, hogy én megvoltam hívva rá - kapóra jött anyámnak az egyetemi elfoglaltságom- anyám azt mondta, hogy NEM VOLT SEMMI... később apám vallotta be, hogy anyám örököl, anyám szépen sumákolva zsebre tette volna a pénzt). Anyám szerint én viszont nem kapok semmit és az a pénz az övé lesz, nem érdekli, mit igért nagybátyám, ő az utolsó fillérig meg akarja tartani a pénzt magának (hogy minek, azt nem tudom, ugyanis nagyon jól keresnek a szüleim, több házunk, ingatlanunk is van, ráadásul neki magának is van bőven megtakarítása, így nincs szüksége arra a pénzre). Én erre felháborodtam, hogy milyen irigy, én másodéves egyetemista vagyok, 2 éven belül végzek, mivel jól megy a suli és sokra szeretném vinni, jövőre Ausztriába szeretnék kimenni egy évre tanulni, hogy aztán ott is dolgozhassak, de az elinduláshoz kell a pénz. Persze mindebben anyám nem támogat, azt mondta, egy fillérre ne számítsak tőlük azért, hogy kimehessek Ausztriába (mellesleg a határ mellett élünk, nem mennék messze, de Ausztriában egy albérletnek már a kauciója is minimum 400-1000Euro közt van). Szó mi szó, anyám nagyon jól tudja, hogy nekem szükségem lesz a pénzre a jövőm építéséhez, hogy ne 50 éves koromig éljek albérletben és hogy ne a nulláról kezdjem, miközben anyám a millióit tartogatja a szekrényben, aminek egy része nekem volt megígérve. Neki nincs szüksége a pénzre, nekem viszont van, és a 16 éves húgomnak is hamarosan szüksége lesz rá. Ő viszont határozottan kijelentette, hogy nem látunk az örökségből egy fillért sem, akármit mondott a nagybátyám nekik, úgysem tudom bizonyítani az osztrák hatóságok előtt. Azzal dobálózik csak, hogy mi lesz, ha úgy jár, mint egy ismerős néni, akinek elárverezték a házát azért, mert a fia link volt. Mondtam neki mérgemben: ha irigy leszel és sajnálod a saját gyerekeidtől az utolsó fillért is, ami megjárna, te is úgy jársz, de ha rendes és normális leszel velünk, amilyennek egy odaadó anyának kellene lennie -bár ő sosem volt az-, akkor biztos, hogy soha nem tennénk ilyet.
Etikus, normális ez a viselkedés? Szerintem ilyenkor az lenne a fair, minimum, hogy elharmadolja a pénzt és 1-1 harmadot a gyerekeinek ad, nem? Semmibe veszi a saját halott testvére szavát is és a gyerekei érdekeit is, csak hogy neki több jusson.
". Leirasod alapjan, jol bannik a penzzel, van tobb lakasotok, megtakaritott penzetek."
Hát abszolút nem! Apám a kereső a családban, van egy vállalkozása + még polgármester is. Anyám semmit nem csinál, le van rokkantosítva a nagy semmiért, azért, mert le tudta fizetni az orvost.
"már anyád el is tette a pénzt"
Nem tette el a pénzt, de heteken belül el fogja. Még arról sem szólt, hogy örökölni fog, azt is apám árulta el! Ráadásul adtak egy új időpontot nekem is, hogy be tudjak menni megbeszélni valamit, de anyám nem hajlandó elmondani, hogy mit mondtak, mikor kell bemennem! Most írhatok rá az osztrákokra, hogy hhééé anyám egy önző ember, mindent magának, bocs, de mikor kéne bemennem? Persze ezt a hozzá hasonló irigy, önző, szemét magyar emberek nem értik meg. "Dögöljön meg a szomszéd tehene is" alapon... na ezért nem akarok ittmaradni, ahogy a korombeliek nagy része sem. A családról meg annyit, hogy nem hiába jár a húgom pszicholóógushoz, a szüleim tehetnek róla, őt is az őrületbe kergetik. Megértem szegényt...
Pff... ez aztán az illendő viselkedés, gratulálok.
A levél lehet csak 2 hét múlva érkezik meg, anyámnak viszont fél percébe telne szólni, de mivel irigy és fél, hogy hátha valami bekavar neki a képbe, inkább távoltart.
Ugyan, ha hivatalos ügyük lenne veled, miért anyádon keresztül üzengetnének? Nagykorú vagy, nem?
Egyébként az sem éppen etikus, ahogy te viselkedsz, nagybátyád teste még ki sem hűlt, de te ugyanúgy a pénzen lovagolsz, és legszívesebben megtartanád, mint anyád. Ráadásul ha csak rád hagyta volna az összes pénzt nagybátyád, ide a rozsdás bökőt, hogy akkor mindjárt nem érdekelne annyira szegény húgod sorsa, mint most...
Semmivel sem vagy jobb, mint anyád.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!