Most mit tegyek? Kezdeményezzem a békülést tovább, vagy?
Barátom bolhából elefántot csinált és olyan hangsúllyal beszélt velem, ami szerintem emberhez nem méltó. Én összeszedtem minden higgadtságom, elmondtam hogy ilyet nem akarok még egyszer hallani. Erre gúnyolódás és további lekezelés volt a válasz. Mivel én értelmes ember módjára próbáltam beszélni és így reagált, úgy gondoltam, többet nem tudok a beszélgetéshez hozzátenni. Este 8 után felkaptam a kabátom és lementem egy órára sétálni. Nem is kérdezte, hova megyek.
Mikor hazaértem, ugyanott ült a gép előtt, rám se nézett, hozzám se szólt. Lefeküdtem aludni. Ma reggel mikor felkeltem, megint nem nagyon nézett rám, és megkérdeztem hogy most már meg se ölel, hozzám se szól? Mire a válasz: csak azt csinálja, amit én(!!!!!!!!!!), mert én se szólok hozzá. Rövid átgondolás után úgy voltam, hogy ezt lenyelem a békességért, átöleltem, megcsókoltam, de csak ilyen tessék-lássék simogatást kaptam cserébe. Persze utána magamra haragudtam, hogy lehettem ilyen hülye és erőltettem a békülést. Nem nagyon nézett rám és sietve búcsúzott aztán.
Nem tudom már, mit akarok ettől az embertől, iszonyúan megbántott és fel se fogja, minősíthetetlen volt tegnap és rám próbálja az egészet kenni. Tudom, sokak tippje lesz most, hogy hagyjam ott, sajnos ez nem olyan könnyű, együtt bérlünk lakást, de ha kell, meglépem.
Mára az a tervem hogy nem erőltetem tovább a békülést de elmondom hogy ez az egész így nagyon nincs rendjén. A reagálása meg majd eldönti a következőket.
Mit gondoltok?
Szerintem határozottan mondd el a gondodat (vagy ami még jobb, ird le pontokba szedve) és kérd meg, hogy higgadtan gondolkodjon el ezeken.
Ha megint üvöltözik vagy nem hajlandó értelmesen reagálni, akkor nem sok jövöjét látom a kapcsolatotoknak.
Hát most az jutott eszembe, hogy nálunk az üvöltözés után már a pofon volt a következő...légy óvatos. A helyedben megpróbálnék intelligens ember módjára beszélni vele, nem fenyegetve de azért jelezni hogy nem fogsz mindent eltűrni.
23L
Én higgadt típusú ember vagyok és nem viselem el ha üvöltenek velem, szerintem mindent meg lehet beszélni normálisan is....
Szóval én lépnék és keresnék egy hozzám illő embert az első ilyen eset után, bármeddig is voltunk együtt....
de hangsúlyozom ez én vagyok....
gondold át te mennyit és meddig viselsz el, és megéri-e.....igazából az hogy "kibékülsz-e" vele a tőled, a te személyiségedtől és igényeidtől függ....mi vadidegenként, főleg hogy azt sem tudjuk mi volt a veszekedés oka, és ő milyen ember , történt-e ilyen máskor is illetve te milyen ember vagy, nem dönthetünk helyetted......
Kedves Kérdező!
Úgy gondolom, nem elhanyagolható részlet az, hogy mi volt a veszekedés tárgya, ugyanis lehet egy Neked apróságnak tűnő gond, de a párod részéről komoly probléma.
A másik, hogy nem tudjuk, mióta vagytok együtt. Nem mindegy, hogy pár hónapja, vagy pár éve. Ha ez előbbi, akkor feltételezem, hogy ez volt az első ilyen veszekedésetek és egyszerűen csak nem tudjátok, hogy kellene kezelni. Sok kapcsolat pont azért fut zátonyra, mert nem tudják kezelni ezt a helyzetet. A megoldásra, közös kibékülésre csak akkor van lehetőség, ha azonos hullámhosszon vagytok és mindketten képesek vagytok kompromisszumokra. Ha nem tudjátok ezt megoldani, a többi veszekedést se fogjátok tudni, tehát a kapcsolat eleve halálra van ítélve. Kivéve, ha egyikőtök meg nem adja magát (leírásod alapján a párod nem ilyen típus), dehát az már nem az igazi, hiszen életbe lép az alá-fölé rendeltségi viszony...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!