Miért nem érti meg, hogy vele szeretnék lenni?
Párommal 2 éve vagyunk együtt. De mostanában egyre kevesebbet vagyunk együtt. Ilyen-olyan okok miatt. Munkám miatt nagyon kevés szabad hétvégém van. Most végre az volt. Én ugy terveztem, hogy végre kettesben leszünk vagy esetleg elmegyünk együtt valahova. Ehelyett, ő pasis programot szervezett magának. És mégcsak magával se akart vinni.
Azt érzem, hogy elgem van. Alig vagyunk együtt, de ő mindig talál valami programot ami fontosabb nálam. 29 éves létére fontosabb neki egy party a haverokkal mint, hogy a párjával töltsön egy romantikus hétvégét.
Azt mondta szerinte külön is kell szórakozni járnunk, ami sztem is így van. Csakhogy az utóbbi hónapokban szinte csak külön jártunk. Ráadásul válságba is került a kapcsolatunk. Mert már ugy érzem nem vagyok boldog mellette. Ugy gondolja, hogy megbeszéltünk, most újra minden rendbe köztünk de mégis folytatja azt az életvitelt, ami miatt majdnem szakítottunk.
Miért jó ez neki? Nem az lenne a normális, hogy velem tölti a szombat estét? Nekem nincs kedvem partyzni menni, csajos estét szervezni én vele szerettem volna lenni.
Miért ilyen? Magányosnak és elhanyagoltnak érzem magam.
25 éves vagyok és nem ilyen kapcsolatra vágyom. Mindig megbeszéljük, mindent megígér, tudom hogy szeret. De mégis mindig a saját önző érdekei vezérlik, velem nem törődik.
Te hogy éreznél ebben a szituációban? Mit tennél a helyemben?
Volt itt egy másik lány, kísértetiesen hasonló történettel. A párja minden nap dolgozik, csak hétvégén tudnak találkozni, a párja az egyik hétvége szombatjára x-box partit szervezett, vagyis azon vett részt. A kérdező meg beteg volt (torokfájás) és úgy gondolta a párjának ilyenkor méginkább mellette a helye (egyébként is minden szabadidejét vele töltötte)
Ha nem te vagy, akkor viszont bocsi és vedd tárgytalannak, de az utolsó mondatom akkor is érvényes. Érzelmek nélkül egy kapcsolatnak nincs értelme, mivel minden kapcsolat valamilyen érzésen alapul. A párkapcsolat szerelmen. Ha ez nincs, akkor az én szemszögemből nézve kapcsolat sincs.
Pont, hogy érzelem van. Szerelem van. Ezért is nehéz szakítanom. Ha nem lenne érzelem, már rég nem lennék vele.
Ettől függetlenül felkeltetted az érdeklődésemet a kérdéssel kapcsolatban. Ha megkérlek, linkelnéd nekem?!?
http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..
Parancsolj.
Most, hogy átolvastam tényleg nem a te stílusod és a kor sem stimmel.
Azt viszont nem értem, hogy a szerelem dolgot hogy érted.
Szóval látom,hogy még pislákol, de én akit szeretek, anélkül létezni sem tudok, nekem ő a mindenem és el sem tudom képzelni, hogy ne mellette legyek.
Talán rendbe lehet ezt még hozni, én szurkolok :)
Itt szerintem a kölcsönös szerelmen van a hangsúly. Mert ha a pasi nem úgy áll hozzá, hogy szereti és állandóan vele akar lenni, akkor veszett fejsze nyele, ha csak a kérdezőnek fontos, hogy minél több időt töltsenek együtt és ő legyen a lista elején.
Megkérdezhetem, hogy mit szeretsz benne konkrétan? (tulajdonság vagy viselkedés)
Most elkezdhetném sorolni a tulajdonságok tömkelegét, amit nem szeretek benne.
De mégis attól a pillanattól kezdve, amikor először megláttam jobban és jobban szeretem. Nem tudom megmagyarázni. Több rosszat kaptam tőle, mint jót de én mégis szeretem.
Mi a munkád, hogy nem érsz rá hétvégenként? Ő hogy érzett a te elfoglalt hétvégéid miatt? Nem lehet, hogy most törleszt?
Amúgy nem azért szeretted meg, mert olyan független, társasági ember, és nem lóg a nyakadon? :D
Hát, nekem ez így nem szerelem.... Inkább társ-függőség.
És ahogy írtad, nemhogy alakulna, csiszolódna, formálódna, csak a levegőbe beszél.
De tényleg a te dolgod, mit teszel ebben a helyzetben. De ha 2 év után magányosnak és elhanyagoltnak érzed magad, szerinted később mi lesz? Bárhogy döntesz is, találd meg a boldogságod, légy elégedett az életeddel, a párkapcsolatoddal!
"Amúgy nem azért szeretted meg, mert olyan független, társasági ember, és nem lóg a nyakadon? :D"
De ezért is szerettem meg, csakhogy közbe én felnőttem és már másra vágyom. Mélyebb és komolyabb kapcsolatra. Ő viszont megmaradt a maga "gyerekes" szintjén.
Kedves kérdező!
Amit iránta érzel,az inkább ragaszkodás,de nem szerelem.Nem hinném,hogy 29 évesen megkomolyodna,ha még most is bulizni jár,elhanyagol,akkor nem fog megváltozni.Esküvőről meg gyerekekről beszélni nem kell komolyság,a legtöbb pasi szereti ezzel hitegetni a nőket,aztán meg lelécelnek.Barátnőmmel ugyan ezt csinálta az akkori pasija.
Szerintem hagyd ott,nem érdemes vele jövőt tervezni mert nyilvánvaló,hogy olyan ennek a fiúnak a szája,mint a kacsa se**e.Jár össze-vissza.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!