Mennétek Afganisztánba vagy a családdal maradnátok?
Mehetnék Afganisztánba (katona vagyok) 6 vagy 7 hónapra. Ha nem lenne családom akkor gondolkodás nélkül mennék, de van egy feleségem és egy 10 hónapos fiam. Beszéltem már erről a feleségemmel de nem tetszik neki az ötlet (nem mondta, csak simán észrevettem). Voltam már távol de az csak kb 3 hónap volt. Akarok is menni meg nem is. Nem tudom mit csináljak. Ti mennétek vagy nem?
28/F
Figyeljetek, az ember idehaza is bármikor meghalhat.
Nehéz a kérdés. A feleséged pontosan tudta, h katona vagy, a katonaságoddal együtt ment hozzád, gondolom, felfogta és mérlegelte mindezt. Most eljött az idő, ésszerű lenne menned.
De hogy ezt lelkileg, érzelmi oldalról hogyan lehetne meglépni, azt fel nem foghatom. Soha nem mulasztanám el a gyerekem első lépését, az első szavait, és nem tudnám a családomat itt hagyni.
Nyilván ebben is különbözik egy katona egy civiltől.
Izraeli ismerősök meséltek egyszer egy történetet. Egyik rokonuk a legutóbbi háború kitörésekor az USA-ba menekült. Ott egy héttel később figyelmetlenül lépett le a járdáról és elgázolta egy autó... akik otthon maradtak, baj nélkül átvészelték a háborút.
Szóval nagyon bizonytalan, hogy valójában hol van biztonságban az ember.
Bármikor és bárhol meghalhatok bár ott nagyobb rá az esély, csak a pénz miatt is jó lenne menni meg a munkám miatt is. Én kibírnám csak gondolok a feleségemre is mert nem lehet könnyű egyedül maradni egy kisgyerekkel. Abban biztos vagyok hogy megvárna. Csak nehéz lenne neki. Én lelkileg kibírnám nélkülük mert muszáj de ez a feleségemnek másabb lenne. Ezért nem tudom eldönteni és ezért kérdezem tőletek hátha okosabb leszek.
Amúgy én ismerek egy embert aki Irakba látott valamit és évekig azt hitte hogy valaki követi és meg akarják ölni. Annyira félt hogy amikor vihar volt és dörgött az ég akkor azt hitte hogy megtámadták. Szerencsére az ő családja kiállt mellette és ma már semmi baja. Néha csinál fura dolgokat de már nem komoly.
Még mindig nem tudom...
Előző vagyok:
javítani szeretném magamat. Értelemszerűen nem Nassiriya (ami Irak, és hirtelen felindulásból ugorhatott be), hanem Farah és Herat. A lényeg ugyanaz.
Katona vagy, es mas amikor elkepzeled a haborut, es teljesen mas, amikor mar megtapasztalod azt, hiszen az, aki Irakrol meselt, mar megtapasztalta, holott a penz miatt ment ki, de nem szamitott arra, hogy milyen esemenyek fognak ott megtortenni pl.
Azzal tisztaban vagy, hogy haborus orszagba mesz, tehat egy harcnak leszel a resztvevoje, s itt volt a tevedes az obol haborunal is, hiszen Irakban harc volt, es nincs olyan, hogy beke fenntartonak mesz, es csak orkodni fogsz, hiszen azzal, hogy odamesz, mar reszese lettel a haborunak, tehat a kovetkezmenyekkel tisztaban kell lenned, hogy rad tamadnak, felrobbantanak, s igy igaz, hogy mint aki meselte neked, hogy nagy felelem uralkodik el azon, aki ebben reszt vesz, de egy katona ezt vallalta.
Irakban pl. a szallasukat tamadtak meg, ejjel tortent a robbantas, es szerencsesen megusztak, mivel csak a betort ablak uveg volt, ami serulest okozott, de ez mar szerencse, mivel egy sikertelen tamadas tortent, de akkor is tobben ez miatt befejeztek a munkajukat, es mar nem akartak bekefenntarto szerepet betolteni, mivel megtapasztaltak azt, hogy azert a penzert kemenyen kell dolgozni, de a lelek az, ami inkabb elfarad es kimerul.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!