Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Tuđtok ilyen idézeteket?

Tuđtok ilyen idézeteket?

Figyelt kérdés

Szerelmes vagyok egy srácba, aki tényleg SOHA nem fogja viszonozni és van már barátnője is. Már vagy egy éve nem láttam de mindennap gondolok rá. Erre szeretnék jó idézeteket.

Ne oldalakat küldjetek, azon nem találok ilyeneket. És nagyon sok idézetes oldalt ismerek.


2011. szept. 25. 20:02
 1/4 anonim ***** válasza:
Mintha egy óriási lyukat ütöttek volna a mellkasomon, azon át kirángattak belőlem valamennyi létfontosságú szervemet, én meg itt maradtam a soha be nem hegedő, tátongó sebbel, amelynek pereme még mindig lüktet és vérzik, akármennyi idő telt is el azóta. Az eszemmel tudtam, hogy a tüdőmnek valószínűleg semmi baja, de azért zihálva kapkodtam levegő után, forgott velem a világ. (...) És mégis, úgy tűnt, túl tudom élni ezt is...
2011. szept. 25. 20:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:

"Tudod, hogy én mit akarok? Hogy csak egyszer elég legyek neked. Csak... egyetlen egyszer!"


[link]

Tudod azt mondtad ne oldalakat.De ez épp annyi mint h bemásolok neked innen vagy 100at :D

Itt én mindig találok jót.

2011. szept. 25. 20:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:

Előfordult?

Előfordult már veled, hogy nem volt kedved elaludni, álmokba merülni, mégis reggelig ébren

is csak álmodni tudtál? És aztán mégis felkelt a nap, minden csendes.Még senki nem vette

észre, hogy új nap kezdődött; Hogy lehet ezt elviselni egyedül? Olyan gyönyörű, ahogyan

az éjszaka átengedi a világot a fénynek, és mégis csak sírni tudnék.Mindent csak

elveszíteni tudtam, még azt is, ami sosem volt az enyém. Sose lesz. Ő mondta...És... ezen

a reggelen is elveszett egy tegnap... Minden nap... Hogyan tudnám várni a holnapot? Ha

ez a pár év is ilyen hosszú volt, amióta élek, mire tudnék még várni?Olyan könnyű

volt... Ő nem ígért semmit, mert nem tehette. Mégis elég volt egy pillantás, hogy

elhiggyem, Ő sem akar elveszíteni... És akkor már nem kellett megígérnem semmit,

mert ettől a pillanattól kezdve nem számított senki más.És boldog voltam, ha egyáltalán

adhattam valamit... És már attól is a fellegekben jártam, ha nem csak gondolhattam rá,

hanem a közelében is lehettem. Pedig... ez volt a legtöbb...És mégis... önző vagyok.

Üvölteni tudnék, hogy szükségem van rá...El tudod képzelni, milyen érzés nap mint nap

arra ébredni, hogy még mindig magányos vagy? És ha ez soha nem is volt másképp? Azt

hittem, hogy hozzászoktam már...De... ha csak ránézhettem, el tudtam képzelni, hogy

mindezt a rosszat örökre el tudom felejteni. Hogy van valaki, akinek vigyázhatom az

álmát, és vele együtt örülhetünk annak, hogy élünk...Akinek foghatom a kezét,

megsimogathatom az arcát... Akit átölelhetek, akivel nézhetem a naplementét, és akivel

minden pillanat csak gyönyörű lehet...De lassan közeledik a hajnal... Lehet, hogy

gyönyörű lesz, de úgy sem látnék belőle semmit a könnyeimtől... Ő még biztos

alszik... Neki van kiről álmodnia...

2011. szept. 25. 20:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:

"Az összes szeretet közül az számít igazán, amit nem viszonoznak."


"Amit az eszünkkel tudunk, nem segít, amikor a szívünkkel érzünk valamit"


"Nehéz olyasmire várni, amiről tudod, hogy talán soha nem fog megtörténni; de még nehezebb feladni, mikor ez az, amit mindig is akartál."

2011. szept. 25. 20:49
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!