Barátnőmnek elkötelezettségi mániája van. Normális ez?

22/L

2. voltam

Ez egy fellángolás, ami később lejjebb lohad, majd úgy 25 körül kezd ismét feléledni.

Ha valaki 18-19 éves korban fejest ugrik, akkor a későbbi lelohadás váláshoz és depresszióhoz vezethet, de ha jó a házasság, akkor akár jól el is sülhet. Tudok mindegyikre példát, de sajnos többségben vannak a nagyon fiatal és egyben életunt, kiábrándult anyák.

Normális, de ilyen mértékben nem.

Nem mondom mondjuk, h az én felfogásommal minden rendben van. Régóta tartó, boldog, stabil párkapcsolatom van, de ha rágondolok, h nekem egyszer meg kéne házasodnom, és gyereket szülni.... ajajj. Anyósék is azzal nyaggatnak, h nem baj, h még tanulok, jöjjön a gyerek nyugodtan...

21/L

Én is 19 voltam mikor ez rám tört. A párom ugyanígy állt hozzá mint te, sőt....még rosszabbul:D Ami nekem elég rosszul esett. Pedig elég lett volna csak annyit mondania, hogy igen szerelmem, én is szeretnék ilyen meg olyan házat, és kutyát is! Meg legyenek szilvafáink, meg 3 gyerek, Pistike, Jucika és Évike.. én itt le is álltam volna, és egy szavam nem lett volna ha azt mondja majd pár év múlva (mert hülye én se vagyok, egzisztencia nélkül nem fogok a szüleim nyakára szülni.)

Azóta rájött milyen buta volt, hogy ennyire "ellökte magától a közös jövőnket", azóta már majdnem egy éve jegyben járunk.

A monológomnak tömören a lényege annyi volt, hogy ne utasítsd el ennyire mereven a barátnőd, mert úgy fogja érezni, csak ő tervez hosszú távra. Tervezz te is, de kösd ki, hogy csak akkor valósulhat meg a közös álmotok ha meg lesz a biztos alap.