Nem a beteg kérése kellene hogy az első legyen?
Páromat ma reggel műtötték.elvileg rutinműtét,gyakorlatilag retteg a betegségektől,korháztól.
Befektették tegnap,vele voltam végig,ő kérte,végigremegte a napot,este alig tudtam otthagyni.
Reggel bementem hamarabb,hogy műtét előtt még lássa,ott leszek végig,doki aranyos volt,menjek vele,stb.
Párom mamája viszont nem jött,mondván ugyse tud semmit csinálni,telefonáljak.
Mintha én tudtam volna bármit csinálni,de páromat a tudat megnyugtatta hogy ott vagyok a műtőajtó túloldalán.
Aztán egész mostanáig.
Nem volt altatva,csak érzéstelenitve.
Egyik nővérke műtét után mondta,10 perc,és menjek el.
Párom ennek hallatára még nyugtatózva is remegni kezdett,sirógörcs jött rá,dehogy hagytam ott,megigértem,nem hagyom.
Egész hétre szabit vettem ki mig benn fekszik,hogy vele lehessek,csak ennek tudatában feküdt be (nem életmentő műtét,"csak" sérv).
Délután bejött a mamája,nővérke meg fél épület hallatára elkezdte ecsetelni hogy azért nem indult be a vizelete páromnak,mert én ott voltam,ezért kellett megkatéterezni.
Másik nővérke meg azt mondta,maradjak nyugodtan,legalább figyelek rá.
Aludt is igazából majdnem egész nap,otthon is ugy alszik el csak ha ott vagyok,egyébként nyugtalan,korházban miért lenne másképp.
Erre párom mamája-hiába kértem hogy legalább most mellőzze a sopánkodást,jajjgatást-elkezdett jajjveszékelni hogy hagyni kellett volna aludni,meg nővérkékre bizni,meg jajj igy jajj ugy,párom vérnyomása rögtön duplája is lett,ennyit a beteg nyugalmáról.
Nem birta megértetni vele,hogy de a nővérkék egész nap rá se néznek,ha én nem vagyok benn akkor a kutya se itatja meg, nem takarja be,nem maszirozza ki a lábából a görcsöt,nem szól,hogy fájdalmai vannak,gyógyszer kellene,vagy hogy nézze már meg valaki,miért nem tud pisilni,stb. (párom magától sosem szól semmi bajáról csak nekem,azt is ugy hogy látom a szemén és rákérdezek 6x)
Most én vagyok a gonosz,mert 5ből 1 nővérke szerint nem hagytam páromat pihenni (miközben hajnal 5kor is felhivott éjjel,hogy mi van)
Tényleg én vagyok a hülye,hogy ha azt kérte,akkor vele voltam egész nap?
És még 3 ilyen nap van,és nem szándékszok egy klimaxoló idóta miatt páromat hagyni egyedül szenvedni egész nap
Azt értem, hogy a párod kórházfóbiás, de azt nem, hogy otthon miért nem alszik el nélküled otthon.
A mamát meg ne hibáztassátok ezért, ő feltétlenül bízik abban a véleményben, amit szakember adott neki. Én is hinnék,és alapból aggódik, így ez még rátett egy lapáttal.
Ez a jelző, amivel illetted, pedig több, mint undorító.
-klimaxoló idióta a nővérkére ment igazából...
bár igy belegondolva :)
najó,nem,eddig egy aranyos nőnem tartottam az anyját
-5 percet volt csak,hazaküldtük,de ennyi elég volt hogy kiakassza
-Lehet ő nevelte 18 évig,de nem ő ismeri minden gondolatát,nem ő tud róla mindent.
Ő már max a kedvenc kajáját tudja megfőzni,meg semleges témákról elbeszélgetni. 10 éve nincs köztük bizalmas viszony
-Én vagyok a nő.Nem kértem 5csillagos szállodát,csupán hogy azon a pici székecskén ülhessek mellette és foghassam a kezét,meg ha szólok hogy baj van akkor órán belül jöjjenek
NEM vártam el semmit a műtéten kivül meg hogy ha szólok kapjon fájdalomcsillapitót.
Sőt,azzal hogy benn voltam,1 beteggel kevesebb akire nézni kell,hisz mindent megcsinálok én,csak hagyjanak békén.
Elalszik nélkülem,csak nehezebben.Pont.Érzékenyebb az átlagnl,ennyi.
Én igy szeretem,ne legyen vita tárgya.
A klimaxoló idiótát pedig a nővérkére irtam
Nem hinném,mert első az volt,hogy őt megkérdeztem,tud-e valamelyik napra szabit kivenni,mert akkor 1 nap bemennék legalább,mert sosem fogom magam utolérni a melóval.
Rögtön rávágta,hogy napi 10 perc látogatás,és ennyi. (10percre lakik a korháztól)
jéééézusom
ne haragudj de egy 2-3 éves gyerek jobban tartja magát mint a párod:D Egyébként én a problémát sem nagyon értem,mi a kérdés?:D Oké,legyél vele egész nap,de minimum úgy irtál erről,mintha levágták volna kezét lábát,vagy valamilyen transzplantáción esett volna át a párod,na de egy sérv?kicsit tuldramatizáltad nem gondolod?neked inkább magabiztosnak kellene lenned,nem rásegiteni a párod "mősorára" mert igy sosem hagyja abba a hisztit..
egyébként meg műtét után szigorúan tilos masszirozni,lábat meg főleg nem,ha kapott vérhigitot a párod akkor azért,ha nem kapott akkor meg azért.
Előtte erős vagyok,előtte nem borulok ki (most).
Maszirozni meg már akkor masziroztam amikor kiment minden hatása és zsibbadt nagyon,de még felülni,mozogni nem tud a fájdalomtól.
Kérdés csupán annyi volt,hogy párom kérésének a teljesitése vagy a hülye nővérke és érdekes felfogású anyukájának a véleménye szerintetek a jó?
Sajnos a kórházi ellátás olyan, amilyen. Valószínűleg az anyagi helyzetük miatt, nincsenek jól megfizetve az orvosok, az ápolók, kevesen is vannak... Tapasztaltam, mert több családtagom is került már kórházba az elmúlt években, súlyosabb, kevésbé súlyos és sajnos végzetes betegséggel is.
Úgyhogy, ne haragudjatok érte, most kicsit hányingerem lett az itt hozzászólók többségétől. Ha már valaki nem tud a kérdésre válaszolni, legalább ne fröcsögje itt a rosszindulatú hülyeségeit.
Láttam már eleget a témával kapcsolatban és nem egyszer, a bent maradó családtagok nagyon sokat tudnak segíteni a betegnek a műtét után. Amilyen állapotokat én tapasztaltam egyes kórházakban (tisztelet a kivételnek) és egyes "segítőkész" nővérkékkel kapcsolatban (és most elnézést a többségtől, akik nagyon jól és tiszteletreméltóan végzik a munkájukat), én sem hagynám magára rögtön a műtét után egy hozzátartozómat sem!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!