Hogyan lehetnék olyan mint az unokatestvéreim? Szeretnék olyan vagány lenni.
Hétvégén voltunk egy buliban ahol a 2 unokatesóm is ott volt + az ő baráti társaságuk, akik vagy 15 fő. Annyira táncoltak, ittak, jól érezték magukat, mosolyogtak, felszabadultak voltak, nem szégyenlősek egymás előtt stb. Irigylem az életüket, mert ahogy a havarjaikkal beszélgettem nagyon rendes mind, nekem viszont egy barátom sincs. Ők olyan menő társaság amilyen én soha sem leszek. Sz*r volt, hogy én alig tudtam jól érezni magam, mert mindig ócskábbnak érzem magam hozzájuk képest: szégyenlős vagyok, visszafogott, nehezen oldódok fel, ők meg ital nélkül is olyanok.
Hogyan változhatnék meg? Sehogy már?
De közben meg ha megpróbálnék olyan lenni akkor nem is én lennék...Nekem ez nem tudna belülről jönni.
Ők 5 illetve 3 évvel fiatalabbak mint én és már sok mindenen túl vannak: mindig buliznak, pasiznak, mindig van aki udvaroljon nekik. Nekem meg semmi, és attól félek ha ilyen visszafogott maradok egyedül fogok maradni, mert egy ilyen típus nem kell senkinek, mindig a nagyszájú vagányok érvényesülnek.
ööö ez szerintem nenm igaz amit az utolsó mondatban írtál,én is nagyszájú vagyok,de sokaknak ez nem nagyon tetszik ezért ki közösitenek :D
amúgy meg nyugi van,nem mindenki szereti a nagyszájú lányokat :)
és ne érezd magad ócskábbnak a többiekhez képest,te is biztos szép vagy és egy csomó mindenben tehetséges vagy :P
13l
Egyet tanulj meg: soha ne kívánd más életét, mert nem tudhatod, neki milyen problémái vannak.
A sajátodat kell élned úgy, ahogy jónak látod. Ne akarj másra hasonlítani.
De az én korosztályomból (legalábbis azokra gondolok aki a többség) az a lényeg hogy egy buliban igyanak. Pl most is annyit ittak hogy éjfélre kidőltek.
De most ez is olyan dolog, hogy mi menő és mi nem: a fiataloknak akik ilyen hangoskodók ez a jó, az idősebb korosztálynak (pl anyumnak, nagyimnak, nővéremnek aki 35 éves) meg már az aki olyan mint én, mert hogy nem vagyok egy iszákos feltűnősködő. Abból a szempontból ők örülnek hogy nem volt velem soha olyan baj hogy éjszaka kimaradoztam/cigiztem/részegen támolyogtam haza, míg az unokatesóim ezt csinálják és az anyjuk sokszor nem is tudja hol vannak meg ilyen pasikkal fekszenek össze.
De közben meg mégis rossz ez az érzés hogy ennyire más vagyok.
Sosincs annál viccesebb és szomorúbb látvány, mint amikor egy ember megpróbál egy tőle nagyon távol álló karaktert játszani. Persze nem fog sikerülni, és mindenki rajta röhög.
Te xy módon nevelkedtél, ezt el kell fogadnod. Ezek annyira berögzült dolgok, hogy ezen nem lehet változtatni. 21 év behatását nem lehet annyival elintézni, hogy majd holnaptól másmilyen leszek.
Viszont azt el lehet érni ezzel, hogy örökké másra vágysz, olyan dolgokra, amiket sosem érhetsz el, és talán értelme sincs elérned, és ettől boldogtalan leszel.
A saját karakteredből hozz ki annyit, amennyit csak lehet.
Szerintem inkább társaságot keress hozzád illőt.
Lányoknál egyébként sem baj ha kicsit visszafogott, jóságos, ... Legalább kicsit visszafog hogy ne csináljak annyi hülyeséget, meg én szeretem ha győzködni kell és nem megy bele mindenbe egyből.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!