Szerintetek egy ilyen kapcsolatba miért vállal be a nő mégegy gyereket?

Elmesélem saját példámat. Dilemmában vagyok a gyerekvállalással kapcsolatban: a párom elmondása szerint szeretne.

Ugyanakkor tudom, hogy az ő családjában ő a legkisebb gyerek. Ő az EGYETLEN gyerek (a családba ez esetben nagynéniket nagybácsikat és egyéb rokonokat is számítsunk bele). Ő rohadtul fél 30 évesen is, hogy mi lesz ha ezt a státuszt elveszik tőle. A haverok gyerekivel nem is tud semmit kezdeni, a legjobb barátja gyerekét szereti ugyan, játszik vele ugyan, mindent megvesz neki ugyan, de ő minden esetben felnőtt marad ha a gyerekkel játszani kell. Valahogy azt érzem, hogy olyan ő mint amikor egy gyereket beengednek egy porcelánnal teli szobába játszani. Játszik ő, de valahogy nem tud vele azonosulni. Nem érzi igazán jól magát. Lövésem sincsen, hogy értetek-e. De amikor ezerszer mondja el, hogy mennyire szeretne gyereket is tudom, hogy ez annyira azért nem így van. Van benne némi nekem való megfelelés, és van benne némi a világnak való megfelelés. Nem őszinte teljesen ez a megnyilvánulás.

Szóval lehet, abban is valami, hogy mi nők nem mindig vesszük észre a valós dolgokat.

Nem csak a férfi és a nő álláspontja létezik, ott van még a gyereké is. A legtöbb gyerek pedig boldog attól, ha testvére születik. Hosszú távon sokkal rosszabb annak, aki egykeként nő fel, mint annak, aki egész életében támaszkodhat a testvéreire. Nekem pl. ezért fontos, hogy a fiamnak szülessen testvére.

Egyébként nem gondolom, hogy annyival több terhet jelentene egy második gyerek. Az első meg már amúgy is összeköt egy életre a párommal, tehát ez sem szempont.

Persze én könnyen beszélek. Nincs mintapárom, de azért éjjelente ő is felkel a kicsihez, főzni is tud, ha akar, de ezek egyébként sem az ő feladatai, ha már én vagyok itthon a gyerekekkel, ő meg pénzt keres.

Egyébként: én már eleve az első gyereket sem vállaltam volna egy önző, lusta ember mellett. Még tinikoromban elhatároztam, hogy akinek én gyereket szülök, amellett kitartok életem végéig, és ha probléma van, az elől nem menekülök, hanem megoldom. Voltak olyan partnereim, akiknek sosem szültem volna egyet sem, nemhogy kettőt. Abban ugyanis nem hiszek, hogy egy önző ember majd megváltozik, ha gyereke születik. Tehát akár azt is kérdezhetnéd, kérdező, hogy "Szerintetek egy rossz kapcsolatban minek vállalnak a nők gyereket?"

Gondolom otthon szocializálódtak egy katasztrofális házasságban és azt hiszik,hogy e a házasság ilyen. Ez így jó.

Itt a pont!

Aki szar gyerekort él meg a szülők szar házassága miatt,nem tud más offenzivát akit otthon vernek,olyan párt keres aki verni fogja mert ugy érzi az a szeretet.Mert addig is figyelmet kap,amig verik.Sajnos pszichológia.

Bocsi akkor offenziva helyett péda.Nem lát más példát.

Miért kell ezen az oldalon,az élő fába is belekötni?