Jogosan haragszok az apámra, ha 16 évig, becsapott hazudott nekem?
Az a helyzet, hogy eddig nem tűnt fel annyira, mint most.
De, úgy volt, hogy bármit akartam volna, de bármit, mindig csak megígérte, hogy "persze, majd segítek, persze majd megyek veled, persze majd elmegyünk, persze megígérem..."
De, most nem arra kell gondolni, hogy akartam egy autót, és megígérte, hanem ha kértem, hogy elvisz-e moziba, vagy elmegyünk-e vagy segít valamiben, vagy segít tanulni, vagy beszélne-e velem, mindig az volt a válasz, hogy "majd talán máskor".
És nem volt semmi kifogása, mert ráért, nem dolgozott, nem volt fáradt, csak mindig másban lelte az örömét, és nem bennem.
És egyszer össze vesztem vele, mert mindig beszólt, hogy valamit rosszul csinálok.
Mert Ő elvárja a házi munkát, csináljam meg, meg segítsek, de bármit BÁRMIT csináltam, bármennyire is igyekeztem, azt rosszul csináltam, "nem úgy kell..." De, meg sem mutatta, csak folyton bele kötött abba amit csináltam.
És egyszer megelégeltem, hogy minden nap valamit rosszul csináltam, és össze szólalkoztam vele, és mondtam, "hogy sosem foglalkozol velem, de ellenben elvárod, hogy én mindent megtegyek amit akarsz, és mindig mindent rosszul csinálok..."
És akkor itt jött egy veszekedős rész, aztán azt mondta, hogy "MÉGIS MIÉRT FOGLALKOZZAK VELED, AMIKOR VELEM SEM FOGLALKOZOTT AZ APÁM!!!" De ezt ilyen halál komolyan, nem csak azért mondta, mert mérges volt, hanem komolyan is gondolta.
Na erre a mondatra kicsit összetört bennem valami, és rájöttem, hogy sosem foglalkozott velem, és csak látszólag tűnt úgy, mintha igen.
Ez kb 1 éve volt, azóta hozzá se szóltam, rá se bírok nézni már valahogy nem tudom az apámnak tekinteni, és utálom, de nagyon. Alig várom, hogy elköltözhessek.
Mert úgy érzem, hogy 16 évig csak megvezettek, hazudtak nekem, de ellenben folyton leszóltak.
És minden rokonom csak legyint erre, hogy "ugyan, ne csinálj már ebből tragédiát, meg nem olyan rossz a helyzet, lehetne rosszabb is" És valahogy úgy érzem, hogy mindenki hülyének néz, és valahogy senki sem érti meg, hogy miért lettem ennyire csalódott.
Más is volt már ehhez hasonló helyzetben?
Tényleg csak eltúloznám a dolgot?
Az a baj, hogy letagadja, azt mondja ilyenkor, hogy "én sosem mondtam ilyet, ezt csak álmodtad!"
És a végén kiderül, hogy én vagyok az aki itt hazudozik, meg kitalál dolgokat... :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!