Minden időmet a párommal akarom tölteni. Normális ez?

Én pont ugyanígy vagyok..! Teljesen és én is 22 éves vagyok, csak mi 4,5 éve vagyunk együtt (szóval még az is majdnem stimmel).

Sokszor azt érzem, hogy nem jó és nem normális csak Vele lennem és kell mennem másokkal is. Úgyhogy pl. úgy gondoltam jelentkezem önkéntes munkára.

Neki is fontos az amit csinál és úgy sem tudunk együtt lenni napi 24 órában. Ha meg haza megyek talán nagyobb örömmel is fogad, mintha otthon vagyok egész nap :)

Nekem is elvileg jobbnak kéne lenni. Csak hát..mindig rá kell magam beszélni, hogy menjek valahova. Sokszor ha el is megyek, egy 2-3 óra után már nem érzem jól magam és mennék haza..

Én néha vagyok a barátaimmal is. Viszont szerencsém van, olyan barátaim vannak akik megértik, hogy a párkapcsolat ebben a korban már néha bizony a barátok előtt van a sorban. Nem hogy fontosabb, de más a sorrend:)

(természetesen, ha megígérem, hogy a barátaimmal leszek, nem hagyom cserben őket) A páromnak viszont mindig elérhető vagyok.

Mindenki döntse el magának, hogy könnyű-e vagy sem, de én hétközben a barátaimmal vagyok általában, mivel nem egy városban vagyunk egyetemisták a párommal...aztán hétvégén csak vele vagyok, esetleg közös barátokkal találkozunk. (minden barátunk közös)

Most szünetben itthon vagyok a szüleimmel, közben a párommal és néha közös barátokkal találkozgatunk.

21-L 4 éve együtt