Mennyire adjak az alkoholista apám véleményére?

Apám sokszor megver (gyerekkorom óta) és ordít velem mindenért. Azért is, mert szerinte csúnya vagyok (anyám se mondta még egyszer sem, hogy szép lennék) :( Ma is elmondott mindennek és még a sört is rám öntötte! Normális, hogy gyűlölöm ezért és ilyenkor meg tudnám ölni?

Nem vagyok már kislány, de ezzel mégis nagyon megbánt, tudom nem kellene hinnem neki, de mégis felzaklat amikor ilyeneket mond. Nem tudom elengedni a fülem mellett így is utálom magam mert szörnyen nézek ki mindig azt érzem, hogy már nincs remény vége az életemnek és minden napom küzdelem, hogy elhitessem magammal nem éri meg megölni magam. Így is elég nehéz és akkor még direkt ezt csinálja velem.

Tényleg nagyon csúnya vagyok ha már ilyet mond, vagy minden részeg ilyen és csak azért mondja mert egy idióta? Régen arcmodell voltam és fotósok is dicsérték a képeimet és sokaknak tetszett. (Most is az lennék, csak nem bírtam csinálni a stressz miatt és most szüneteltetem.. mondjuk amúgy sem komoly ez az egész) Páran mondták akkor is, hogy ronda vagyok, de azt gondoltam azért mert más stílusban mozgok, mint ők és nekik ez nem jön be. Tényleg volt aki azt mondta szép vagyok vagy tetszik neki a szemem pl. Csak nem hazudtak nekem, semmi hasznuk nem származott belőle. Vagy hazudtak volna? :( mindegy...

Különben én úgy tudom, hogy senkinek nem szabad megjegyzést tenni a külsejére és ha csúnya akkor is ugyanúgy beszélgetni kell vele és emberként kell kezelni. Aki valakire rosszat mond főleg olyanért amiről nem tehet az szerintem egy hülye. Komolyan naiv vagyok és buta? Mert ilyenkor rám van kiabálva, hogy "hol élsz te?!". Nem tudom már mi az igazság... Ti hogy gondoljátok?

Még szeretnék kérdezni 2 dolgot... Az egyik, hogy időnként (főleg ha apám a közelemben van) remeg a kezem nagyon és olyan ideges vagyok, hogy alig kapok levegőt.

Sajnos nincs még lehetőségem elköltözni meg hasonlók. Senkihez sem tudok menni.

Eléggé félek, mert a munkámhoz kellene majd a biztos kéz, és ha remeg a kezem vége az életemnek mert amiért idáig dolgoztam nincs többé... ez el fog múlni ha elköltözök és megnyugszom? Általában ha nyugodt vagyok nem remeg, csak egy kicsit bizonytalan. Van erre valami gyógyszer esetleg? Nyugtatókan szedek időnként, ha már nem bírom, és vitaminokat is, magnéziumot is például.

Ti mit gondoltok arról, hogy időnként amikor apám éppen nem ver meg akkor is félek tőle? Valóban nagyon szánalmas és velem van a baj? :( Sokszor ha csak nyúl felém összerezzenek (nem direkt) néha még el is sírom magam. Tudom, hogy éppen nem akar megütni, de mégis elhajolok ösztönösen. Vagy kicsit hangosabban rám szól és a fejem elé teszem a kezem, mint amikor meg akar ütni. Ezek nem mindig vannak csak néha. Általában igyekszem erősnek tűnni. Aggódom, ha ezt meglátják mások esetleg szomszédok akkor az nagyon szánalmas? Eléggé szégyellem magam emiatt. Ha meglátják ezt mások mi jut eszükbe? Egyből arra gondolnak hogy nem vagyok normális? Szüleim szerint én kezelhetetlen vagyok és engem verni kell. Az összes embernek beadták már, hogy én bolond vagyok és nem lehet velem bánni. Valószínűleg el is hiszik mert mindig csak a veszekedést hallják tőlünk.

Mit tehetnék? Helyes ha azt mondom apámnak nincs igaza és nem törődöm vele? És ha azt mondom neki nem vagyok csúnya? Mondhatom azt? Sosem mondja rám senki, hogy szép lennék. Járni se akarnak velem, alig voltak idáig páran akik akartak. Sajnos legutóbb életem szerelmét utasítottam vissza mert azt éreztem nem lennék elég jó neki és felesleges elhinnem, hogy valaha is engem szeretne.

Tudom, elég butaságokat kérdeztem, de nincs senki akitől megkérdezhetném ezeket és nekem most tényleg fontosak ezek a buta kis kérdések. Hihetetlen mennyire elbizonytalanodtam. Fogalmam sincs mi a helyes, semmit nem merek már tenni, mert nem tudom eldönteni, hogy igazam van-e vagy nincs.

Kérlek őszintén válaszoljatok, nyugodtan mondjátok meg ha rosszul gondolom és változtassak. Köszönöm szépen ha valaki elolvasta és válaszol