Mennyire fontos, hogy két embernek ugyanazok legyenek az igényei?
Férjemmel 14 éve vagyunk együtt, van egy pici lányunk is. Ő nem szeret nyaralni, csavarogni, sétálni. Inkább itthon nézi a tv-t munka után. Arra hivatkozik, hogy vállakozóként stresszes az élete (ami sajnos igaz is), muszáj lekapcsolnia. Próbálok neki segíteni ebben(pl. általában minden nap megmasszírozom). Ha elmegyünk a gyerekkel néhány napra, akkor már aznap este megy a haverokkal inni.Azt mondja, hogy ezzel néha ki tud kapcsolni. Akkor nem fáradt? Mi miért nem töltjük fel? Szeretjük egymást, azt mondja, hogy boldog velem, de én de egyre jobban érzem, hogy ez már nem jó nekem.Szeretnék családi nyaralásokat, nem kell túl sok, csak egy éveben 1,max. 2 hét. Arról már nem is beszélek, hogy mennyit vagyunk "ketteseben". Ő előbb elalszik, mint a gyerek és hajnalban már kukorékol.Sajnos a lányom bagoly, és én is.
A nagyi szívesen elvinné a gyerkőcöt 1-2 napra, de azt mondja, hogy hiányozna neki, ne vigye el.
Ezzel együtt kell élnem (ha ő nem változtat) vagy éljem a saját életemet nélküle? Szeretem, de nekem más dolgok fontosak. Voltatok hasonló cipőben? Kíváncsi lennék a férfi véleményekre is!Köszönöm.
Köszönöm a válaszokat.
Kedves második válaszoló! Nagyon jó volt olvasni a válaszodat. Gratulálok a szüleidnek és köszönöm a kedvességedet!:-)
ha egy férfit nem tölt fel a családjával kikapcsolódni, mert inkább bejön neki egy haveri sörözés, mi arra az 1000 ellenpélda?
ezt nem értem, szeretném megérteni.
és kedves kérdező:
ezt én láttam felnőve a mi családunkban, amikor nyaraltunk apa szabályosan nyűglődött, volt, hogy otthagyta a családot már az utolsó napokban és bement dolgozni
szóval ebben nőttem fel
a mostani párommal előre megbeszéltem, hogy ha gyerekünk lesz az egy férfinak tiszta kínszenvedés, hogy a családjával nyaral, nem focizik, meg sörözik, meg röhög a férfipoénoko? akkor azt én annyira nem akarom bevállalni.
az én párom megnyugtatott, hogy nem, aki igazán szereti a családját, annak nem kínszenvedés a nyaralás.
de attól még tartok ettől, mi lesz gyerekkel....
állítólag az elején kell lefektetni a szabályokat
pl ha egy nő mindig takarít, pár év múlva már elvárják tőle
én pl azt láttam még, hogy sógornőm a kicsi gyereküket, mindig teszi az apja karjába, tanítja a gyereket beszélni, hogy kedves apuci így meg úgy, tehát a nő maga tesz azért, hogy a kapcsolat apa és gyerek között, valamint a család tagjai között megfelelően működjön.
szerintem nem lenne szabad elhanyagolódni a dolgokat, mert magukra hagyva méginkább elhalványulnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!