Nagyszülő után ki örököl, ha a gyerekei (sajnos) meghaltak? A házastárs vagy az unokák?
Mindig a leszármazók örökölnek mindent. A házastárs haszonélvezeti jogot kap a lakásra.
1.)a leszármazók törvényes öröklési sorrendje:
A törvényes öröklés sorrendjében első helyen a lemenő egyenes ági rokonok öröklési jogi igényei szerepelnek, leszármazási fokok szerint, a helyettesítés elvének megfelelően. A leszármazók mellett a házastárs haszonélvezeti jogot örököl.
a.) a gyermekek öröklése:
- Valamennyi gyermek fejenként egyenlő arányban örököl.
- A gyermeki kapcsolatot a Csjt. szabályozza. Alapvető elv, hogy a gyermek az apa után akkor örököl, ha a családjogi státusza tisztázott. Ennek megfelelően a házasság érvénytelensége a gyermek törvényes öröklési kapcsolatát nem érinti, ugyanakkor az apaság vélelmének megdöntése már igen (lásd: családjogi honlap).
b.) távoli leszármazók törvényes öröklése:
Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett személy gyermekei örökölnek. (helyettesítési elv)
c.) házastárs törvényes öröklése
Az özvegy törvényes öröklésének jogi alapját az örökhagyóval fennálló házassága teremti meg. Az özvegy azonban akkor is kiesik az öröklésből, ha az örökhagyó halálának időpontjában a házastársi életközösség nem állott fenn és annak visszaállítására sem lett volna mód.
- állagörökösként: A magyar jog az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állag(=tulajdon)örökösnek. Ebben az esetben azonban az ági vagyon kivételével az egész hagyaték őt illeti.
- özvegyi jogosultként: Leszármazók mellett a házastársat özvegyi jog illeti meg. Vagyis a hagyaték tulajdonjogát a leszármazók szerzik meg, azonban az özvegyet haszonélvezeti jog illeti meg ezen a vagyonon. Az özvegyi jog az ági vagyonra is kiterjed.
az egy tévhit, hogy van akármilyen türelmi időszak a jogban, hogy az után közössé válik a tulajdon. ami papíron az egyiké az sosem lesz közös automatikusan, csak akkor válik közössé például a ház, hogyha szépen elslattyognak a megfelelő hivatalba és átíratják. a házastárs nem örököl, csak az egyenesági leszármazottak, azok hiányában pedig a testvérek (vagy azok egyenesági leszármazottjai), stb.
a házastárs haszonélvezeti jogot kap. ez azért történik meg, mert mint az előbb említettem, semmi sem válik automatikusan közössé, ezért nagyon csúnya esetek is megtörténhetnek.
pl a férj 20 évesen vesz egy lakást, ami 100% az ő tulajdona, később megházasodik, de nem írják a lakás felét az asszony nevére, mert feleslegesnek tartják. születik egy gyerekük. az öreg halálakor, mivel az egyenesági leszármazottak örökölnek, az egyszem gyerek megkapja a lakás tulajdonjogát. és azt akár el is adhatja az anyja feje fölül, utcára kényszerítve őt. de ha nem is ilyen rosszindulatú a gyerek, az is megtörténhet, hogy valami tartozás fejében egy harmadik félhez kerül a lakás, akit már biztos nem fog érdekelni az, hogy anyuci még ott lakik. ennek megakadályozása végett kap a házastárs vagy mostmár talán a bejegyzett élettárs is haszonélvezeti jogot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!