A mostohalányom egyfolytában terrorizálja a saját közös gyermekünket. Hogy tudnék ennek az egészségtelen állapotnak véget vetni?
Miközben egyetértek az előttem szólók többségével (kivéve persze a pofonossal...), halkan kérdem: Biztos, hogy terrorizálja? Ha az édesanyjuk nem látja ilyen vészesnek a helyzetet, lehet, hogy csak Te jobban félted a saját lányodat, mint a "mostohalányodat" (már a szóhasználat is furcsa - inkább "nevelt lány" írnék egy 6 éves kislány esetén). Egyébként édestestvéreknél is ebben a korban a nagyobb nagyon sokszor ráerőszakolja a saját akaratát a kicsire, mert ő már képes erre. A temperamentumbeli különbségekről nem is beszélve. Tudnék mesélni...
De ha tényleg "terrorizálja" is: A nagyobbik lánynak mennyire "van engedve", hogy a saját akaratát véghezvigye veletek szemben, mennyire dönthet ő? Nem lehet, hogy csak a kicsi felé tudja kiélni, hogy a saját akaratát érvényesítse?
Perzse a nagyobbik testvérféltékenysége is komolyan szóba jön. Ezen az is segíthetne, ha nem csak a mamájával, hanem Veled is jó/jobb kapcsolata lehetne: pl. olyan játékokat játszanál vele, amit a kicsi még nem tud.
Képzeld el magad a nagyobbik életébe: 3 éves korára (amekkora most a Te lányod) már átélte, hogy nem él az édesapjával (ha élt vele egyáltalán, ezt nem tudjuk), aztán jött egy új bácsi, aztán egy kistesó. "Normál" esetben is nehéz egy háromévesnek, hogy hirtelen jön egy kistestvér, hát még ilyen előzmények után.
Tehát szeresd a nagyobbik kislányt is úgy, hogy ezt ő is így érezze! Ne legyen "mostoha"...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!