Éreztétek már úgy, hogy soha sem lesz családotok és boldog éltetek?
Sokszor el vagyok kenődve, mert nincs szerencsém a párkapcsolatok terén. Másokról hallom, hogy eljegyezték, megházasodott, gyereket vár, X ideje együtt vannak, boldogok. Nekem meg semmi sem sikerül. Látom ahogy alig idősebb nők nálam (kb 23-25 évesek) tolják a babakocsit, élik az életüket, én meg sehol sem vagyok.
A gyerekkorom is elég szomorúra sikeredett (a nagyimon kívül minden rokonom meghalt kb 5 éven belül: szülők, nagyszülők, nagybácsi) és olyan reményvesztettnek érzem magam...
Én most is ezt érzem....
De viszont rájöttem hogy azért sokat kell tennie az embernek!Én már el indúltam azon a rögös úton!Nem egyszerű de ha csak ölbe tett kézzel,akkor semmi nem fog történni
Persze, sokszor még most is ezt érzem.
Pedig elég boldog párkapcsolatban élek, csak valahogy nem hiszek a jövőben. Én a babakocsikat tologató fiatal anyukák jövőjében sem hiszek. Legalábbis akiket 19 éves koromban irigyeltem, ma mind elvált vagy borzalmas házasságban él nyakán 2-3 gyerekkel, akik miatt már nem tudja újrakezdeni az életét.
Ha akarnám, már el lennék jegyezve, lett volna esküvő meg minden, lenne gyerekem...de most is csak egy nagy bizonytalanság van bennem. Nem vagyok az a fajta nő, aki hazudik magának egy életen át.
De lehet hogy csak simán pesszimista vagyok.
33N
ölbe tett kézzel űlsz
azt akartam írni.
Gondold ki hogy mi a helyes irány és induljál el azon az úton!!
Én NEM aggodalmaskodok ezen.
Miért ne lehetne boldog az élet házasság nélkül is?!
A gyerekeket nem szeretem, nem vonzódom hozzájuk. Főleg a legtöbb mai gyerek hisztis, neveletlen, bár erről a lökött szüleik tehetnek, hiszen a gyereket nemcsak megcsinálni, hanem nevelni is kell(ene)!!!
Utálom, ha hazajön a pasi, elterül a sörével az ágyon, nem csinál semmit, csak én álljak helyt a házimunkában, holott ugyanúgy ledolgozom a napi 8 óra munkaidőmet, mint ő.
A szerelem - ha volt egyáltalán -, egy idő után elkopik.
Minek éljek olyan mellett, akihez nem kötődöm szerelemmel? Csak "kerülgessem"?! Mossak, főzzek, takarítsak rá?!
Akkor inkább már egyedülálló vagyok és NEM BÁNOM!!!
Ja és ha kigondoltad és biztos vagy benne,akkor nem hagyd hogy bármi is meg állítson téged és el bizonytalanítson!
Én sokszor estem abba a hibába hogy mindig azt néztem hogy ki milyen boldog és hogy nekem soha nem lesz olyan életem!
De közben rájöttem hogy az irigység és a mások megfigyelése engem nem vezet semerre.Csak előre néz és ne foglalkozzál azzal hogy mi zajlik körülötted,tedd amit a szíved diktál,lehet hogy sok idő de elfogod érni a célodat!Kitartás kitartás és kitartás!Te lehet hogy a sok szenvedés árán sokkal boldogabb és kiegyensúlyozotabb ember leszel mint azok akikre irigykedsz és sokkal jobban fogod becsülni azt amit elértél!
Igsn, többek közöt ezért is szakítottam a párommal.
Inkább szeretek a "magaím ura lenni", mint kiszolgáltatott.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!