Csalódtam a barátnőmben, és most nem tudom mit tegyek. (? )
A helyzet a következő.40 évesek vagyunk,és a barátságunk az általános iskolában kezdődött.Együtt nőttünk fel,egy osztályban jártunk,együtt buliztunk,ismertük egymás szüleit stb.Idővel ő is én is férjhez mentünk,és az élet elsodort minket egymástól.Az internetnek köszönhetően pár éve az iwiw oldalán újra"találkoztunk" Több mint 20 év után volt mit mesélnünk egymásnak,hogy kivel mi történt,hova sodorta az élet.
Én elmeséltem,hogy mi van velem,hogy Angliában élek már évek óta.Ő elmesélte,hogy a házassága nem sikerült,és utána mindig is "eltartott" nő volt.Később Németországban,Hollandiában éjszakai bárokban táncolt,dolgozott.Majd 1-2 évig néha egy hogy vagy? vagy egy boldog születésnapot levél érkezett.Továbbra is éltük a megszokott életünket.
Fél éve talán,egy nap a barátnőm rám írt,hogy segítsek neki.Megírta,hogy elege lett Magyarországból,és Londonban akar élni a 22 éves fiával,persze milyen jó lesz ha újra együtt csavarognánk,buliznánk,újra fiatalosak lehetnénk..Nem enne rossz az tény,mert anno annak idején tudtunk szórakozni..Akár meg is tehetnénk,hiszen már neki is nekem is felnőtt gyerekeink vannak.Mondtam neki,hogy én Londontól jó 100km-re lakom,és igazából nem nagyon tudom,hogy milyen esélyek vannak Londonban,de ha tudok segítek.Végül is pár londoni barátomat(inkább jó ismerősöket) felhívtam,és megkértem segítsenek munkát adni 2 embernek akik nem nagyon tudnak angolul,akiknek nincs referenciájuk,nincs kint még otthonuk,semmi papírjuk.Nagyon örültem amikor pár nappal később hárman is jelezték,hogy örömmel segítenek nekem,és ha szerintem megbízhatóak,akkor felveszik őket.Boldogan hívtam a barátnőmet,hogy akár meg is veheti a repülőjegyeket,mert lenne munka nekik.Három lehetőség lenne.Az egyik helyen ami egy kis hostel(ahol maximum 8 szobás kis házat jelent)oda kéne egy szobalány,és egy mindenes.szállás,kaja biztosított.A másik két hely meg egy kis cég ami összeszerelői /forrasztási munkát adna. De a barátnőm kijelentette,hogy a fia sosem dolgozott,és nem tud fizikai munkát elvállalni,Ő inkább fotómodell vagy manöken akar lenni.Ő meg igazából mindig is a táncból élt vagy abból hogy a partnere eltartotta.Arra kért,hogy inkább keresek neki olyan Angol férfit aki 40-50 éves és egyedülálló,és kéne neki egy jó nő a személyében.
Én teljesen ledöbbentem,és hatalmasat csalódtam,hogy kerítőnőnek néz a barátnőm.Annyira égett a bőr a képemen,hogy köpni-nyelni nem tudtam..Egyszerűen ledöbbentem.Végül is csak annyit tudtam mondani,hogy nem vagyok érdekelt a divatszakmában,és fogalmam sincs hogy is mennek ott a dolgok.Mondtam,hogy ha a fia ebben a szakmában akar boldogulni,akkor magának kell kitaposnia az ösvényt.Csináljon pár képet magáról,és kilincseljen ott ahol kell.A barátnőmnek azt mondtam,hogy nem ismerek olyan férfit akinek nő kell.()tény hogy a barátok,ismerősök többségének van párja,de ha nincs azt sem tudom,mert nem ez a téma,nem kötik az orromra.)Mondtam neki,hogy ebben nem tudok segíteni.A barátnőm természetesen úgy gondolta,hogy jelen pillanatban nem tudok senkit,és kérte,hogy folyamatosan járjak utána ennek a dolognak.Azóta eltelt 4-5 hónap is..Nemrég újra rám írt,hogy már mindent eladott,(már a lakását hirdeti) és tudni akarja,hogy van-e már "jelentkező"
Most mit mondjak erre? Hogy nincs pofám ilyet kérdezni másoktól? hogy én nem vagyok alkalmas arra,hogy kerítőnő legyek? Hogy munka lett volna,de az nem kellett? Hogy nagyot csalódtam benne?Mégis mit mondjak neki? Bár csalódtam benne,de a legjobb barátnőm,és nem akarom újra elveszíteni..Olyan jó hogy ennyi év után újra tudok róla..
köszönöm,hogy elolvastátok
40/N
válasza: válasza: válasza:szerintem te csak azért ragaszkodsz hozzá, mert régi jó emléketek vannak közösen. de ez nem alap egy barátságra.
ehhez sokkal több kell. hasonló gondolkodás, értékrend.
tényleg elég gáz, amit kért, nem vagy köteles teljesíteni.
úgy látszik, neki büdös a munka, inkább az alfeléből akar megélni...
válasza:Hello.
Hát én a helyedben megmondanám neki, hogy nem vagyok kerítőnő, és hogy ne más pénzéből hanem a sajátjából éljen, vagy ha nincs elegendő akkor dolgozzon meg érte!Értem én hogy a táncból élt, de ha neki három munka közül egy se volt jó, akkor ne menjen Angliába hanem üljön a seggén Magyarországon és itt táncoljon tovább.Egyébként ha nekem ilyen lenne a legjobb barátnőm én tuti a szemébe mondanám hogy nem élősködhet (már bocsánat a kifejezésért, de ezt élősködésnek nevezik) más nyakán, meg azt is hogy nem vagyok kerítőnő és találjon magának pasit, ha a munka már nem jó neki.Szerintem teljesen természetes lenne ha ezt megmondanád neki, mert az még se normális hogy ezt elvárja tőled vagy a jövendőbeli férjétől/barátjától.Szóval fel a fejjel és ne rágódj ezen.Remélem tudtam segíteni.
Szia.
Igen,abban van valami igazság,hogy bennem a régi emlékek miatt is fontos.Ő a legjobb barátnőm.Pedig olyan jó lett volna újra látni személyesen,újra a közös programok...de én képtelen vagyok másokat összehozni.Sosem voltam ebben jó.Emlékszem amikor tinédzserek voltunk,volt,hogy ő addig manipulált míg összehozott avval a fiúval aki nekem nagyon tetszett.De akkor jó ha 16 évesek voltunk,és szerintem ez nem ugyanaz az eset..
Talán a páromnak van igaza(meg nektek) hogy nem kéne ezzel foglalkoznom,mert ha nemet mondok,és megsértődik,akkor nem sokat jelenthetek neki mint barát.De nagyon elkeserítő érzés..(sajnos 40 évesen sokkal érzelmesebb ember lett belőlem)
válasza:Először is: hatalmas tévedésben vagy! Tudom, hogy mennyire fáj szembenézni a valósággal, de ő nem a legjobb barátnőd! Az VOLT 20+ évvel ezelőtt. Lássuk be, ha a legjobb barátnők lennétek még mindig, akkor meg sem szakadt volna a kapcsolatotok. Amit Te most érzel, az nosztalgia. Sajnos, de már semmi sem lenne olyan, mint régen, az emberek változnak, nem is hinnéd mennyire! Azt hiszed, hogy ő még ugyanaz az ember, aki tiniként volt. Pedig nem. A lelked mélyén Te is tudod. Végül is miért keres most Téged? Hogy kihasználjon. Nem az az ember, aki akkor volt. Biztosan ismered a Bojtorján számát, a Minden korban van valami... keress rá a dalszövegre, ide illik.
Ne legyen miatta lelkiismeret-furdalásod!
Először is, a forrasztás/összeszerelés marhára nem fizikai munka. 32N vagyok, és ennél sokkal inkább fizikai munkákat megcsináltam itthon, mert nem fussa szerelőre, és nem is vagyok hajlandó olyanért fizetni, amit én is meg tudok csinálni.
Fotómodell vagy manöken, tánc... Ezeket a "szakmákat" nem 40évesen szokták elkezdeni... Mivel nem vagy strici, nem tudod futtatni. Ahhoz, hogy ő kint táncoljon, érdes ismerősök kellenek... Én sem vagyok sokkal fiatalabb, mint Ti, de 40évesen kizárt, h egyáltalán lehetőséget adjanak neki, noha 40évesen is nézhet ki valaki úgy, hogy lemossa a 20+éveseket, de mi lesz 5 év múlva? Hadd költözzön hozzátok a fiával, mert se állása, se pénze???
válasza:15:09 vagyok. Nem lettél sokkal érzelmesebb ember 40éves korodra, csak fiatal éveidet idézi fel, amit érzel, az a nosztalgia. Bárki így érezne a helyedben. Ki ne szeretne újra 18 lenni?! Én is éreztem így, csak 18 évesen vihogva végigmenni a körúton nem ugyanaz, mint 30+ évesen...
Saját példám. 20+ év után felismertem, hogy akit én a legjobb barátnőmnek tartottam, messze nem az. Nem sorolnék itt fel mindent, de éveken át nem találkoztunk, noha ugyanabban a városban laktunk/lakunk, mindig csak akkor hívott, mikor mosogatott, és kihangosítva gyakorlatilag csak a tányércsörgést hallottam. Rájöttem egy konkrét helyzetben (meg aztán több helyzetben is), hogy egyáltalán nem számíthatok rá. Nem esett jól a felismerés, de elmondtam neki. Ő nem akarta a sosem létezett barátságunkat megszakítani, ezért még úgy 2 évig tartott. Aztán egyszer kreált valamit, amire besértődhetett, és amit én nem tudtam szó nélkül hagyni, ezért megírtam neki, hogy én hogyan látom a barátságunkat, hogy talán ha 2 hónapig működött, csak fáj volna belátnom. Leírtam minden esetet, amikor cserben hagyott, és hogy örülök, hogy még ha kreált is egy körítést hozzá, de végre lezárjuk, mert ennek semmi értelme. Ennek már több, mint fél éve, és egyáltalán nem hiányzik.
ma 15:20
Köszönöm a választ,és köszönöm a többieknek is.Igazatok van.Nosztalgiázom,és igazatok van .Az ember mindig változik.Lehet,hogy már én sem vagyok az akinek ő ismer engem,és lehet,hogyha újra együtt "lógnánk" már messze nem lenne olyan jó mint volt.
Megfogadom a tanácsotokat.Ha rákérdez,ha újra szóba jön a téma akkor normálisan elmondom neki,hogy mit is gondolok erről,és hogy ilyen fajta segítséget ne várjon tőlem.
Húúú ha az ember másképp látja már nem is tűnik olyan rossznak a döntés..
Köszönöm a válaszokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!