Megbocsátanátok, ha férjetek félrelépne?

Először én is kiakadtam, hogy beleolvastál a telefonjába, aztán láttam a válaszodat.

Hát... Nyilván a szülés előtti időszakban nincs annyi szex, meg mindent nem lehet már, és a gyerek miatt is biztosan lesznek korlátozások, nyilván egy kismamának a gyerek az első, optimális esetben.

Hogy számonkérném, az fix! Nem emészteném magam.

Mindenesetre szemétláda egy pasi a férjed! Amíg Te a közös gyereketeket hordtad a szíved alatt, ő csak a farkára tudott gondolni.

Innentől eljátszotta a bizalmadat. Soha többet nem tudnék megbízni benne, azt se hinném el, amit kérdez. Az a gyereknek sem tesz jót, ha csak az ő érdekében maradtok együtt. Én kiszállnék, gyerekestől. Ez nem egy félrekufirc volt - azt sem bocsátanám meg - hanem ha a találkozások sűrűségét kifogásolta, akkor viszony... Én elválnék. Sajnálom, és együttérzek Veled!

NEM bocsájtanék meg, mert nem bíznék meg benne többet. Megalázónak tartanám ha megcsalna, csak mert mi első perctől kezdve tisztáztuk a "játékszabályokat"...Szerintem ennél jobban nem tudna földbe tiporni, ha gyerek is lenne akkor még súlyosabban ítélném a helyzetet, hogy "apa" létére ezt teszi velem....

Nálunk mindent megbeszélünk nincsenek titkaink, szóval egy ilyen horderejű dolog annyira kiakasztana, hogy soha nem bocsájtanék meg neki. Természetesen a gyermekét látogathatná és mint embert továbbra is szeretném, de bizalom nélkül nem lehet együtt élni...

Terhes, éppen szült nőt megcsalni, hát ennél undorítóbb módja a megcsalásnak, azt hiszem nincs is. Kérdező nem te vagy a hibás, ugyanis megcsalás helyette megtehette volna azt a drága férjed, hogy neked mondja el, ha problémája van, és nem rögtön másik nőhöz menekül. Néma gyereknek....

Egyébként meg terhesen az ember teljesen más állapotban van, még szülés után is, ilyenkor a férfinek támogatónak és toleránsnak kellene lennie, és amint teheti a felesége és a gyereke mellett lenni, nem pedig mással henteregni. Ez olyan belegázolás a másik becsületébe és önérzetébe, amit szerintem nem lehet megbocsátani. Én megmutatnám neki az sms-t, kérdőre vonnám, meghallgatnám a magyarázatot, megkérdezném az okokat, plusz azt is, hogy nem tartja gusztustalanak, amit csinált? Utána meg összepakolnám a cuccát és megmondanám menjen ahova akar. Ha ezek után mondjuk jó ideig kitartóan könyörög, hogy fogadd vissza, talán lehet tárgyalni a dologról, de mindenképp meg kell "büntetni" valamivel.

Nem bocsájtanék meg. A közös gyerekre hivatkozni is hülyeség. Miért jó az neki, ha olyanok élnek együtt körülötte akik nem szeretik egymást, mérgesek, dühösek? Vagy ha ezt nem is mutatják akkor pedig legyen egy műkapcsolat a példa? Mert mikor elég nagy lesz a gyerek vagy már kirepül akkor úgysem bírjátok tovább, kiderül minden és a gyerek a végén magát fogja hibáztatni, hogy miatta szenvedtetek.

Aki félrelép az maradjon is ott, ne akarjon visszamenni a családi fészekbe, mert ott helye NINCS.

Azért van ennyi megcsalt nő, mert azok mind így gondolkodnak mint az ittlévők. Jajj biztos én nem figyeltem rá azért lépett félre. Igen, lehet, hogy nem figyeltetek rá, de nem az a megoldás, hogy félredug. Ha jól tudom a jó Isten a férfit is ellátta szájjal, tehát ha problémája van nyissa ki és beszélje meg a feleséggel. Ha nem oldódik meg a baj, akkor jelentse be, hogy ez így neki nem jó, más utakon akar járni. Nem utána kell beszélgetni, hogy ki miért kefél félre.

Az a nő, aki ilyen gyáva féregnek megbocsájt az meg is érdemli a sorsát.

kedves kérdező, nagyon hasonló helyzetben voltam.

megbeszéltétek, rákérdeztél?

írj!