Anyámék nem engedik, hogy külföldiekkel barátkozzam, ez normális?

Mindig valahol beléjük botlom, odajönnek a szórakozóhelyen hozzánk, vagy koncerten vagy kiállításon, vagy volt olyan, hogy utcán leszólított egy brazil srác, hogy milyen szép vagyok stb. És akkor így összehaverkodunk, tudok legalább velük angolul beszélni vagy ha tud franciául, akkor úgy is. Na mindegy, a lényeg, hogy szüleim szerint túl sok emberben megbízom, pedig nem megyek el idegenekkel csak úgy sehova, de úgy pl, hogy már barátaim is ott vannak és egy nagyobb társaságban vagyunk, az szerintem elfogadható. Most pl. egy félig egyiptomi, félig brazil sráccal ismerkedtem meg és elhívtam velünk koncertre. Szerintetek anyuéknak igazuk van? Mert az én felnőtt ismerőseim között van sok olyan, akik fiatalkorukban összebarátkoztak külföldiekkel és később ki tudtak menni hozzájuk külföldre, meg életre szóló barátságot kötöttek, a nyelvtanárom is mindig ilyen sztorikat mesél nekünk. Persze nem kell mindenkiben megbízni, meg nem kell semi gyanús dologba belemenni, de ha valaki odafigyel arra, hogy mikor, kivel, milyen körülmények között ismerkedik meg, akkor szerintem elkerülhetőek a veszélyek és nagyon jó barátságok születhetnek, nem?