Be lehet zárni egy ajtót véletlenül?
A szitu a következő: Van a férjem, 1 éves kisfiam és a férjem előző kapcsolatából egy 9 éves kisfiú.
A hétvégi házban vagyunk négyen. Este a kisfiam néha nehezen alszik el, énekelek neki, altatom, nyugtatgatom. Ma este is ilyen volt. Amikor félálomban van, kijövök.
Azám, de ma nem tudtam kijönni, mert az ajtó be volt zárva.
Várok egy kicsit míg elalszik teljesen a manóm, majd redőny föl, ablakon kiugrás. Na persze felébredt és nagy sírásba kezdett, gondolom megijedt. Vissza a szobába, ami kívülről kulccsal volt bezárva. Visszaaltattam, persze belül remegtem, és igazából már nekem volt szükségem az ő közelségére, nem is fordítva.
Majd behívtam a 9 éves féltesóját és az apját a nappaliba és mondtam, hogy a kisfiú szeretne valamit elmesélni.
Ő úgy tett, mint aki semmiről nem tud. Végül én meséltem el a történetet, erre ő azt reagálta, hogy csak elfordította a zárban a kulcsot és utána vissza is fordította.
Az apja nem igazán tudja elképzelni, hogy direkt csinálta volna, én meg nem igazán tudom elképzelni, hogy egy 9 éves ne tudná hogyan kell kinyitni egy ajtót, miután bezárta.
A hangulat pocsék, szeretném ha a hétvége nem így telne, de azt mondtam a kisfiúnak felidnulásomban, hogy nem akarok róla hallani a hétvégén és felejtsük el elmást.
Hogyan tovább?
Bocsi, hogy hosszú lett, de én most nem tudok érzelemmentesen gondolkodni, segítségre lenne szükségem. Ez most így mindenkinek rossz.
Köszi az eddigi válaszokat.
Lehet, hogy a nevetés lett volna a legjobb, de nem tudtam.
A kisfiú is tudja jól, hogy ha nehezen alszik el az 1 éves, akkor hosszú ideig kell altatni, hogy sikerüljön neki. Az, hogy felhúzom a redőnyt és kiugrom az ablakon, az szinte biztos felébredés a részéről.
"A kisfiú is tudja jól, hogy ha nehezen alszik el az 1 éves, akkor hosszú ideig kell altatni, hogy sikerüljön neki. Az, hogy felhúzom a redőnyt és kiugrom az ablakon, az szinte biztos felébredés a részéről."
Nem hiszem, hogy ezt ő így átgondolta, hogy na jól bezárom és húzhatja fel a redőnyt és ugorhat ki az ablakon, hogy kezdhesse elölről az egészet.
Megértem, ideges lettél. Emberek vagyunk.
Előfordulhat hogy direkt, de az is hogy véletlenül. Akár még most is, menj be hozzá, kérj bocsánatot amiért ledurrogtad, és kérd meg szépen hogy legközelebb ne játszon a zárral, mert nagyon megijedtél, hogy bentszorulsz.
Jobb is hogyha a gyerek tudja, hogy a felnőtt, a szülő nem valamiféle "istenlény", hanem tévedésre, ingerültségre hajlamos "egyszeri halandó".
Jó azért gondolom nem gondolta végig,hogy most ezzel tényleg ártani fog a kicsinek csak féltékeny és meg akart tréfálni vagy fel akart bosszantani téged.
Beszéljétek meg. Talán direkt volt de ez nem jeleni azt,hogy rossz gyerek. Biztos volt rá oka.
Szerintem pedig direkt csinálta. Gondolj bele a helyzetébe. Az apjával akart lenni, hogy csak vele foglalkozzon, téged pedig a babával "kizárni" az ő kis világából. Azért nem lehet neki se könnyű. Szerintem ne kérj bocsánatot, mert azzal azt érezteted vele hogy te hibáztál és lehet feljogosultnak érzi magát egyéb csínyek elkövetésére.
Csak mond azt neki, hogy felejtsük el a dolgot és szeretnéd, ha többet nem ismétlődne meg ilyen vagy hasonló ellened és a kisteso ellen irányuló dolog.
Azt pedig soha nem szabad elfelejtened, hogy így mentél bele ebbe a kapcsolatba, a férjednek gyereke van és ő mindig ott lesz. Te nehezített pályán játszol, nem lehetsz meggondolatlan. És semmiképp se hagyd, hogy ilyen maradjon a hangulat. Sok sikert.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!