Vajon sok türelemmel, szeretettel előbb-utóbb sikerül elérnem, hogy túl tegye magát a 'párom' a válásán?

Fél éve vált el, de még saját bevallása szerint sincs túl rajta, sokat mereng a múlton. Igazából sajnálom szegényt, fájó pont ez az életében, rossz lehet mindent újra kezdeni, úgy látom még nem találja a helyét az életben.

Ugyanakkor mi 2 hónapja ismerkedtünk meg, mondja és érzem is hogy egyre jobban megkedvel, de ugyanakkor érzem, hogy távoli az, hogy felhőtlenül esetleg belém szeressen.

Igazából én egyre jobban ragaszkodom hozzá, így félek is a kavargó érzelmeitől.

Szerintetek túl korai lehet a mi kapcsolatunk neki, vagy ez egy természetes folyamat egy elvált embernél és ha türelmes, odaadó leszek, akkor egyszer csak túljutunk ezen a ponton?

Esetleg akinek van tapasztalata valamelyik oldalról szívesen fogadom, ha megosztja velem! :)