Mikor éreztétek, hogy igazán, szívből szeretitek a párotok? Első látásra, vagy kialakult?

Szia!

Létezik az elsô làtàsra szerelem, velem is megtôrtént, bàr nem is tudom mitôl fûgg, nem mindig szerencsésen alakul a tôrténet... Nem biztos hogy a megfelelô emberbe szeret bele az ember, màr ùgy értem, hogy akivel le tudja élni az életét azutàn, hogy a szerelem elhalvànyul, àtalakul...

Ha esélyt sem adsz a dolognak, akkor nem is fogod megtudni, hogy mi lett volna ha, azért meg uram'bocsà senkire nem lehet haragudni, ha ez mégsem alakul ki, de megpròbàlta...

Nem kell tényleg elsietni, akkor sem szabad magad kìnosan érezni ha làtod, hogy ô ezerrel ég te pedig csak egy halvàny kis làngot érzel... Nem mindenki ugyanolyan, pont ezért ha igazàn szeret, ha igazàn téged szeret, akkor ezzel egyûtt és ott màr nem kell félni semmitôl..

Mindenesetre a romantikus filmeket inkàbb egyûtt nézzétek :)

Egyébként ahogy én ìgy visszagondolok a hùszas éveim elejére, kicsit hasonlò voltam ebben, de mostmàr lassan màsfél éve a sorsom beteljesìti ônmagàt és azzal vagyok, aki tudom, hogy a férjem lesz.

Szerintem egy kapcsolat akkor sem teljesen felesleges, ha mondjuk nem az a mindent elsôprô szerelem, mert igenis meg kell tanulni szocializàlòdni egy pàrkapcsolatban, annyira nem egyszerû a dolog, mert sokan elveszìtik ônmagukat ha egyûtt vannak valakivel, szerintem hûlyeség az , hogy olyankor megszûnik az "én" és jôn a "mi"... Kell, hogy ismerd és szeresd magad, ugyanez fordìtva, kûlônben a màsik sem fog tudni megismerni és szeretni téged, ha csak azt a ròzsaszìn felhôt làtjàtok, érzitek, az egyszer elmùlik és ott marad két idegen...

kicsit elkalandoztam, ez màr nem tudom mennyire tartozik a kérdéshez, bàr szerintem àrtani nem àrtottam, hogy ezt leìrtam!!

Engedd el magad és élvezd!!

Létezik.

Életem során rengetegszer voltam szerelmes, mindig az emberek személyisége ragadott magával, soha nem a kinézetük.

Még gimnazista voltam, gólya. Néhány osztálytárssal suli után beültünk egy kávézóba, egy végzős srác is velünk jött. Imádtam, amikor beszélt, ahogy rám nézett, kereste velem a kapcsolatot, de akkor még nem tulajdonítottam neki nagy szerepet, elhívott a fellépésére, ami másnap volt. Aztán hazakísért, megcsókolt. Annyira hirtelennek és hihetetlennek tűnt az egész, mégis ott azt éreztem, minden a helyére került. Amolyan igazi, elsöprő szerelem volt, akárcsak a mesékben.

Elég súlyos külső okok miatt végül azt mondtam neki, hogy szeretném, ha annyiban maradna, mert már nem bírom tovább, igaz még akkor is lehetetlenül szerettem, de tudtam, hogy neki és nekem is egyszerűbb lesz, ha pontot teszek egy befejezetlen mondat végére.

Utána elballagott, négy hosszú évig nem is hallottam róla, akkor örültem neki, de soha senkit nem tudtam szeretni, nem volt normális kapcsolatom a gimnazista éveim alatt.

Aztán, valamilyen hülye oknál fogva a szülei a szomszédunkba költöztek, ő meg náluk élt, egyetem mellett ez volt neki a legkényelmesebb, vagy nem is tudom miért.

Mikor megtudta, hogy ugyanott lakunk át akart jönni beszélgetni, én persze elhajtottam, fél évig jött és én fél éven keresztül minden áldott nap nemet mondtam neki. Rettegtem attól, hogy újra közénk állnak. Aztán megcsókolt, ellenkeztem, kapálóztam, de ismét mindent a helyére tett, a világ is kerekké vált.

Mindent ugyanonnan tudtunk folytatni, ahol négy és fél évvel azelőtt befejeztük, csak már nem hagytuk, hogy közénk álljanak, felnőttünk.

Ennek lassan három éve, eljegyzett, együtt élünk, boldog vagyok, szerelmes.

Próbáljátok meg, mert ahogy olvasom a válaszaidat, te egyáltalán nem olyan vagy mint én :)

Nekem előbb mindig a szerelem kellett, aztán a kapcsolat, ahhoz, hogy boldog lehessek, fordítva nem ment.

Ne maradjon benned a mi lett volna ha... mert azzal soha nem fogsz tudni elszámolni, a lelkiismereteddel menni fog :)

22/N

Reszemrol az elso talalkozasnal tudtam,hogy ez az az ember

akivel en szeretnem leelni az eletemet.Nem azt az bizonyos fejbeutos szerelmet ereztem,hanem feltetlen bizalmat es azt ,hogy O az igazi nekem.A masodik talalkozas utan megkerte a kezemet.Ennek hat eve volt.