Elegem van a tesómból, nem szeret engem, mit tegyek?

Nagyon elegem van mindenből, nem tudok senkivel se beszélni, a tesóm meg nem engedi, hogy vele legyek.Emelt matekos suliba járok, alig alszom, csak tanulok szinte, fél 5-kor kelek, nyelvvizsga előkészítőre járok, táncolni és a töri fakt miatt minden héten múzeumba megyünk, kiállításra vagy valami műemléket menni és ez iskolán kívüli program, ha nem megyek el, a tanár megöl. Nagyon fáradt vagyok és nem tudok senkivel beszélni, szüleim elfoglaltak, dolgoznak, mire hazaérnek, már nem beszélnek velem, osztálytársaimmal suliban tudok, de a barátaimmal csak msn-en tudnék, de arra meg nincs nagyon időm, csak ritkán. Bátyámmal szeretnék beszélni, de alig jön haza, régen mikor még itthon élt, nagyon sokat beszélgettünk és most nagyon hiányzik. Ez a szüleim miatt van, tavaly befejezte az egyetemet és most nincs rendes munkája, csak tengődik, ezért szüleim mérgesek rá, ő meg nem beszél velük, mert nem gazdasági suliba akart menni, hanem művészetibe, de ebbe kényszerítették bele és ő meg emiatt haragszik rájuk. Nekem ő az egyetlen reményem, nagyon jó lenne vele beszélni, de sosem tudom elérni, magától meg ritkán keres, mert tudja, hgy kevés időm van, haza meg ritkán jön mert akkor találkozik anyuékkal. Nekem ő a példaképem, mi ugyanolyanok vagyunk, sosem veszekedtünk, mindig felnéztem rá és ő az egyetlen, akinek meg tudok nyílni, a legjobban őt szeretem. Meg most nem akarok szánalmasnak tűnni, de mostanában csomót bőgök miatta, eszembe jut, hogy mennyire különleges ember és az egyetlen, akire számíthatnék, de nem szeret engem. Nagyon fáj ez az egész, teljesen egyedül érzem magam, ki vagyok merülve, el kell fojtanom az érzéseimet és az egyetlen ember sem szeret, akit én szeretek igazán. Mit tegyek? nagyon hiányzik és szeretném, ha megint elvinne koncertekre, meg ha sokat beszélgetnénk, meg ha alkotnék valamit, megnézné.