Együtt járnátok valakivel, akit szerettek emberileg, a szex is jó vele és az együtt eltöltött idő is, de nem vagytok szerelmesek?

Én nem lennék egy ilyen kapcsolatban. Ez nem kapcsolat, hanem barátság szexel. Szerintem.

Ez a szerelem mindig elmúlik dolog akkora baromság! Nem múlik el ha az ember a megfelelő emberrel van. Szóval én nem érném be kevesebbel.

Én is csak olyannal lennék együtt, akibe szerelmes vagyok. És akkor lennék csak valakivel, ha Ő is szerelmes belém. Soha nem is jöttem össze úgy valakivel, hogy majd lesz valamit, csak olyannal jártam/ járok, akivel fülig szerelmesek voltunk/ vagyunk egymásba.

Különben mi értelme van annak, ha együtt maradtok még, amíg Ő nem szeret bele másba? Mert ha a szerelem elmúlt már, akkor előbb utóbb meg fog történni, mert nem Te vagy az igazi...

Nem tudom, mennyi idős vagy, és mióta vagytok együtt- de mi van, ha mondjuk a fiú még 5 évig nem szeret bele másba, Te addigra teljesen elfogadod, hogy jó ez így, esetleg családot, gyereket szeretnél, vagy már meg is szülted őket- jobb lesz, ha akkor válnak el az útjaitok? Minél tovább maradtok együtt úgy, hogy Te még szerelmes vagy, ő meg már nem, annál tovább reménykedsz, hogy talán működni fog, és annál fájóbb lesz a szakítás.

Mi több, mint 3 éve vagyunk együtt, még mindig ugyanúgy repdesnek a lepkék a hasamban minden találkozás előtt, naponta többször felhívjuk egymást, nincs nap, hogy ne mondanánk a másiknak, hogy mennyire hiányzik a másik és mennyire szeretjük egymást. A barátom ugyanúgy kedveskedik nekem nap mint nap, mint az elején, és én is ugyanúgy igyekszem mindent megtenni érte. Minden vágyunk, hogy a másikat boldoggá tegyük. Én úgy érzem, nálunk egyáltalán nem múlt el a szerelem, nem is alakult "csak" szeretetté, hanem sokkal jobban elmélyült a sok közös emlék révén is, és hogy még jobban megismertük a másikat. Úgy érezzük, hogy nem bírnánk a másik nélkül élni- és mások iránt sem érdeklődünk és leghőbb vágyunk, hogy a másikat egy életre boldoggá tegyük.

Ha a barátod már nem szerelmes, akkor könnyen beleszerethet másba- és ezt nem tudhatod, mikor következik be. És egy idő után a kedvedben járás is alább hagy majd.- lehet, hogy tisztel, meg szeret, csak talán majd egyre kevesebbet tesz érted, kettőtökért...

Én a helyedben nem kockáztatnék, egy utolsó mondjuk 1 hónapnyi esélyt még adhatsz a dolognak, de talán jobb lenne szabadon engedni a másikat- akkor neki is és Neked is mihamarabb alkalmad lesz megtalálni életed párját, akivel sose múlik el a szerelem.

én belemennék ilyen kapcsolatba. Szerintem a szeretet sokkal erősebb, tisztább, mint a szerelem. A szerelem, csak elvakit. Ha igazán szeretsz valakit, akkor vagy tisztában a lényegi dolgokkal, akkor tudod átlátni, hogy a másik igazán hozzádvaló e, igazán a társad e, vagy csak a nagy rózsaszin ködben a társadat akarod látni benne.

Volt már ilyen kapcsolatom párszor. Az első működött jóideig, de aztán kiléptem belőle, amikor szerelmes lettem valaki másba. A másodikban úgy 1,5 évig még szerelmesek voltunk, utána maradt a szeretet még évekig, nem voltunk már szerelmesek egymásba, de együttmaradtunk, mert emberileg szerettük egymást, és jól kiegészitettük egymást a hétköznapokban.