Vannak itt olyan apák akik egyedül maradtak a kisgyerekükkel egy időre?

Ne izgulj, az egyik barátom két fél éves ikergyerekkel maradt egyedül. Tök jól boldogul, neked is menni fog!

Miért félsz a kicsitől? Vele lesz a legkevesebb gondod, igaz ő tudja a legkevésbé kifejezni még, hogy mit is akar.

Egyáltalán senki segítséged nem lesz? A 4 hónapos mellé lehet, hogy elkelne egy nagymami vagy hasonló. És egy ekkora babát mi miatt kell egy hétig neked ellátnod?

A 3 éves most a legelevenebb szerintem, ő egy egész ember odafigyelését igényli, mert egyik percben itt, a másikban ott. Közben készíted a vacsit, megy a mosógép és sír a pici. Nem akarlak megrémíteni, de én ha végképp nincs más, a szomszédasszonyt beszervezném segítségül.

Egy nagyon tanulságos történet:

A szomszéd férfit 20 évvel ezelőtt elhagyta a felesége , mert talált magának egy gazdag doktort. Olyanokat csinált, hogy kikötözte az asztal lábához a gyereket, hogy ő tudjon napozni az erkélyen.

Amikor ez kiderült, a csaj lelépett, a fickót meg itt hagyta egyedül a 3 hónapos babával. Először Ő is kétségbeesett,de csak felnőtt a gyerek, sikeres vállalkozó lett stb. szóval hajrá!!, csak 1 hét.

Ne félj! A segítség jól jön majd. Egyébként pedig a nagyobbik gyermek már mondani fogja, hogy: anyu ezt nem így szokta! A kisebbik pedig sír, ha éhes, sír, ha pelust kell cserélni. Azon kívül pedig jószerivel örökké alszik.

Az ebéd utáni alvással egyidőben le kell fektetni a nagyobbikat is. Akkor tudsz egy kicsit "idegileg" lazítani, és olyasmit megcsinálni, amire addig aznap még nem volt időd. Menni fog!