Anyám tönkretesz mit tegyek?

/21 éves/L/

Az én anyámmal ugyan ez volt a helyzet, sőt talán még rosszabb. Nekem a suliban az volt a büntim 5-10 perckésésnél is, hogy valami cikis ruhát kellett felvennem másnap, és mindenki röhögött rajtam. Ha valami nem úgy sikerült, ahogy az neki tetszett, volt hogy télen negyed órára is kizárt egy szál bugyiban, és az összes szomszéd engem nézett. /körfolyosó, szemben 3 fiú gyermekes család, persze hangom nem volt, nehogy még jobban felkeltsem a figyelmeket,/ Mindezeknek köszönhetően 17 évesen elköltöztem "sehova" mert nem volt hova. Magyarul tengtem-lengtem a világban. És láss csodát, azóta nem szól bele semmibe, mert nem is beszélünk, s mikor valaki megkérdezi hány gyereke van, ő azt mondja kettő, pedig biológiailag én lennék a harmadik.

Minél előbb költözz, vagy pályázz lakásra míg nem tudsz építkezni, és javaslom ha megszeretnéd tartani párodat, próbáld kerülni az ehhez hasonló összejöveteleket. Az anyósvicceket épp ilyen esetekre találták ki.

Szia kedves kérdező.

Teljes mértékben egyet értek veled, én is kb hasonló helyzetben vagyok, annyi nehézséggel, hogy én párommal lakom anyukámnál, és annyi könnyebséggel, hogy ha minden jól megy költözünk is a nyáron. Borzasztó nehéz elhiszem. Ezt a helyzetet meg kell tanulni kezelni különben ránk szakad az ég. Nálunk minden napos problémává vált, mióta meg van a ház, hogy folytonos csipkelődések, mindig veszekedésbe torkollanak. Hál Istennek nekem nem egy ilyen példa volt előttem gyermekkorom óta, amikor is az úgynevezette "betelepedő" a rossz a sz.r szemét láda, és a konfliktusok okozója. Muszáj vagyok a szülő által gyártott problémák meghallagatására, úgy , hogy egyik fülemen ki másikon be. Egyre több olyan dolog van amiban már most nem lehet egyetérteni a szülővel. Ja és a vejét soha sem a gyerekének kellene néznie, hanem a vejének, akinek vannak szülei, és az elmaradott nevelési problémák javítását neki nem köteklessége javítani. Ő egy felnőtt ember és nem a gyereke, nem kellene tőle olyan dolgokat elvárni, mint a gyermekétől. Na mindegy ez nem is ide tartozik, csak most ki vagyok éleződve én is anyukámra, amiért a páromat mostanában nagyon szurkája.

Na végülis a lényeg amiért írni akartam, hogy tényleg próbáljatok meg elköltözni, mi is ezt tesszük, és ne foglalkozz vele. Egyiken be másikon ki, ha nagyon felb.ssza az agyad akkor állítsle határozottan és világosítsd fel.

Sajnálom hogy így jártál, a szülők nagyon arogánsak és idegesítőek tudnak lenni, de azért abba gondolj bele. Mit is írtál az utolsó kommentedben???

Azért mégis csak az Édesanyád! Nem?!

Szerencsére nem vagyok ilyen helyzetben, de szerintem sürgősen kapkodd össze magad, és lépj le onnan.

Én inkább fizetném az albérletet, mint egy ilyen mártírkodó, gonosz öregasszonnyal éljek, még ha csak két napig is. Arról nem is beszélve, hogy a párkapcsolatodat is tönkreteheti ha nagyon akarja.

Minél hamarabb lépj le onnan, és azt mondom, a telek se érdekeljen. Elhiszem hogy nagy veszteség, de az egészséged és a lelked fontosabb. Gondold át hogy mit akarsz. És ne engedj a zsarolásnak sem, mert tuti hogy ahhoz fog folyamodni. Érzelmileg próbál majd bekeríteni.

Sok sikert! :-)