Mi az Élet?

Egy hatalmas rejtély. Legalábbis hogy miért élünk, az számomra az. Én is érzem azt az űrt amiről beszélsz, és úgy gondolom, hogy a válasszal, megoldással lehetne betömni az űrt.

De az is lehet, hogy egy gyermek hiányzik, az a bizonyos űr az ő helye az ember életében:)

20.38vagyok.

Én is optimista ember vagyok, a dolgok jobbik oldalát szoktam inkább figyelembe venni. Viszont ezen a dolgon már egy ideje nem töprengek mélyebben, ugyanis mikor kissé jobban rámtör az űr érzése, akkor szoktam leginkább azt érezni, hogy: nem azért él az ember, hogy boldog lehessen, hanem: hamár él az ember, akkor megpróbálja belőle kihozni a lehető leg jobbat. És ez nagyon kiábrándító, és elkeserítő. Márpedig amíg nem sikerül megtudnom hogy miért élünk, addig sajnos így érzem. Mert nem hiszem hogy az élet csak annyi lenne, hogy megszületünk, élünk ahogy élünk, és meghalunk.

Akiket a klinikai halálból visszahoznak, olykor sokkal tisztább és kiteljesedettebb élményekről beszélnek, mint amilyet testi mivoltukban tapasztalni tudnak. Mintha lenne egy hatodik érzékük, amiről elképzelni sem tudjuk milyen élményt nyújthat. A "lepergett előttem az életem" téves elképzelés, ugyanis nem egy filmszerű élményről, hanem az életének bizonyos szakaszainak egyidejű megéléséről van szó. Talán négy, vagy többdimenziós megtapasztalás lehet - a jelenség megértéshez itt egy videó: http://www.youtube.com/watch?v=UAqFeAmkf1A

A beszámolók némelyike egyértelműen bizonyítja, hogy a halálközeli élmények nem pusztán hallucinációk, mivel az ember olyan dolgokról ad beszámolót, amelyekről testi állapotában fizikailag képtelen lenne (testelhagyás-élmény). Ismert egy eset, amikor az illető a kórház épület tetején "találta magát", miközben az orvosok küzdöttek érte, és egy fél pár tornacipőt látott ott. Amikor elmesélte, valaki fölment, és megtalálta. Ám az orvosok beszélgetését, sőt gondolatait is képes volt érzékelni.

Vak emberek képesek látni, még azok is, akik vakon születtek, és fogalmuk sincs a látás-élményről (beszámolóik arra engednek következtetni, hogy nem látnak színeket, míg megvakult társaik igen). A látás tudása eszerint nem teljesen testi/agyi folyamat.

Az sem bizonyos, hogy agyi működés váltja ki a halálközeli élményt, mert voltak esetek, amikor az agyműködés teljesen leállt, és a haldokló akkor is képes volt érzékelni a környezetet.

Mindazonáltal a halálközeli élmények nem bizonyítják, hogy létezik halál utáni létforma, legfeljebb megerősítik a feltevést, miszerint van, és valószínűsíthetően nem anyagi természetű.