Csak nekünk ennyire maradiak a szüleink, hogy nem engedik meg, hogy egymásnál aludjunk? 18 l,20 f

Ha videken eltek, akkor ez ertheto, s ezzel Te is tisztaban vagy.

A pletykat akarjak elkerulni!

Nálunk is így van, én 20/L vagyok a párom 25/F.

Nem aludtunk együtt még egyszer sem a 2 év alatt! Kivétel akkor amikor elmentünk ketten nyaralni... Mivel még mindketten a szülőkkel élünk, így nem nagyon lehet mit tenni. A szülők egyik részről se akarnak a házban egy "idegen" embert éjszakára. Mi ezt elfogadtuk. Már nem csinálunk belőle ügyet. Pedig a párom messze lakik. Várjuk, hogy leteljen az 1 év és összeköltözhessünk. Utána már úgyse szólhat bele senki. :)

AZ ragadta meg a lényeget szerintem,aki azt mondta,hogy a szülők háza. Ők döntenek,hogy kit engednek be éjszakára,de pl egy panelban,esetleg tesoval osztott szobában,valóban nem kellemes,hogy ott egy "idegen",meg a reggeli,sorban állás a fürdőben,stb...SZóval azoknak,akik két felnőtt ember "megalázásról"beszélnek,egy kicsit gondolkodjanak már el..Meg attól,hogy betöltöd a 18-at nem változik meg a világ,bár én is azt hittem(pedig nem vagyok öreg,24)

Igazság szerint nekem sem engedték a szüleim,hogy bárki nálunk aludjon,csak a későbbi férjemnek(persze akkor ezt még nem tudtuk)Csak a nálunk a távolság valóban távolságot jelentett,konkrétan az ország két végét..(nyári szünetben necces lett volna máshogy találkozni,csóró egyetemistaként, autó nélkül)

Aztán mi úgy döntöttünk,hogy nem kollégiumot fizetnénk az ösztöndíjunkból,hanem lakást...Így albiba költöztünk,senkinek nem volt egy szava se(annyi,hogy ők annyival támogatnak,ami a koli lenne,a különbözetet oldjuk meg)