Ajánlanátok egy szép idézetet?

[link]

Itt nagyon sok van. Részvétem!

"Hulló könnyekkel állok sírod felett,

a koporsó bezárta legdrágább kincsemet.

Megállt egy szív, mely élni vágyott.

Csak az idő múlik, feledni nem lehet.

Nehéz az életet élni nélküled.

Felejteni téged soha nem lehet.

Ha a bús napjaim le fognak telni,

Oda vágyom hozzád megpihenni."

Az idézet így egész, de talán az utolsó két sor nem kell.

"Kezdetben azt gondoltam, hogy a halálod

veszteség volt és pusztulás,

fájdalom és bánat, melyet aligha lehet elviselni.

Csak most kezdek rádöbbenni,

hogy az életed ajándék volt,

s egyre erősödő szeretet maradt utána."

"Ha azt kérdezed, hol lehet manapság igazi szeretetélményt találni, gondolkodás nélkül azt felelném, hogy a ravatalozókban. Ott, utólag, amikor már vége a sztorinak, jövünk rá, hogy Ő volt AZ! Amikor hiányzik, amikor a hétköznapi unalomból és dulakodásból átlép a történetünk az Örök Fénybe, jövünk rá, kit vesztettünk. Most, amikor már késő, kezdünk el valóban szeretni."

"Azok a barátaink, akiket elveszítettünk, nem a földben pihennek, hanem bent lakoznak a szívünkben."

Remélem tudtam segíteni, őszinte részvétem.