Melyik a felelősségteljesség beleugrani fejest: család, gyerek stb. vagy bevállalni a későnérőséget?
30 fölötti fickó vagyok. Élettársi kapcsolatban. (nővel:)) Sok kérdés-feleletben itt a gyk-n, de sok más fórumon is olvasom, amikor egyesek egyfajta "önjelölt bölcs" szerepkörben a szájukra veszik a "felelősség" szót és mintegy véres kardot, úgy mutogatják, puffogtatják. Kedvenc jelmondat-bombák későnérő pasiknak: "nőj már fel!" "mostmár felelősségteljesen kellene élned" "meg kéne már állapodnod" "önző vagy, mert nincs gyereked" stb stb, visszhangzik még a fejemben sokaktól, ahogy "megmondják a frankót". Aztán sok kérdés itt is arról szól, hogy "amikor épp, hogy leesett a tojáshéj a pici sggecskémről és máris felcsináltattam magam, most meg itt vagyok a húszas éveim elején elváltan, gyerekkel és nem tudok megélni". Vagy: "mi aztán akkora jaszkarik vagyunk ám, hogy na nehogymár bermelyik fél szülei a közelünkben legyenek, inkább elköltözünk a nagy ház nagy lakrészéből egy egérlyukba és húde okosak vagyunk, hogy beledöglünk a lakáshitelbe harminc évig, de nem pofázik bele az életünkbe senki (leszámítva az árfolyamokat, a bankokat, a közműcégeket stb stb)" Aztán visítanak, mint a fába szorult, amikor a meggondolatlan adóssághullám átcsap a fejük fölött.
Ez lenne a felelősségteljesség?
Nem komolyabb dolog bevállalni, hogy egy fickó tök el van azzal, hogy a kocsiját csiszatolja, minthogy erőfölött beleugorjon valamibe, amiben boldogtalan lesz? Nem elfogadhatóbb, ha valaki playboy-kodik és nem is ámít senkit a "látszatkomolysággal"?
Az teljesen igaz, hogy az az élet rendje, hogy saját élet, család, gyerek. De szerintem valami nem stimmel, ha ennyire sokan válnak, mocskolják az exet, kínlódnak az anyagiakon. Csak azért tartanak fenn egy házasságot, hogy a közös vagyon, anyagi élet ne sérüljön, közben rühellik egymást. Bebeszélik maguknak, hogy a gyerek miatt sem váljanak el, de a gyerek úgy is megérzi az őszintétlenséget.
Szerintem az lenne a felelősségteljesség, ha tényleg nagyon átgondolt nagyon megfontolt döntéseket hoznának az emberek demográfiai kérdésekben.
Amiről te beszélsz, az két véglet. Az optimális - szerintem - valahol a kettő között van.
Vagyis nem vállalunk gyereket/hitelt/akármit 20 évesen, totál éretlenül, teljesen hitelesek az általad leírt következmények, sajnos. Viszont az is húzós, ha valaki 30 évesen is csak a következő sörözésig/csiszatolásig/akármiig jut el lelkileg, és indoklásként a bedőlt hitelesekre, meg a huszonévesen elvált gyerekesekre mutogat. Ezzel nem azt mondtam, hogy te is ilyen vagy (nem ismerlek), általánosságban így gondolom, akinek nem inge, ne vegye magára.
Szerintem a felelősség az lenne, hogy huszonévesen sörözünk, meg csiszatolunk, aztán a harminchoz közeledve lassan megteremtjük a feltételeket a továbbiakhoz, és akkor lehet családot alapítani (aki akar). Ha ez így működne, mindjárt nem volna annyi anomália, mint amiket leírtál.
Szerintem eléggé pesszimistán látod a dolgokat, ráaádásul más megítélni valamit kívülről, kívüláll személynek, és más benne lenni.
Elég megvetően írtál arról, hogy sokan inkább elhúznak otthonról, hogy "majd ők megmutatják", hogy önállóan is tudnak élni, aztán belefeketednek a lakáshitelbe.
Tudod, nem mindenkinek adatik meg, hogy olyan marha jól alakuljon a családi helyzete, hogy otthon élje le az életét és közben gyűjtögessen, ami abból adódik, hogy a szülők ellátják az illetőt, ő meg összegyűjtheti a fizetéseit közben.Én ezt roppant számító dolognak tartom, előttem egy ilyen pasi nem számít egyenértékűnek azzal, aki igenis a talpára áll, mikor érzi, hogy benőtt a feje lágya.Ha nő, akkor meg úgy vagyok vele, hogy nem irigylem azt a pasit, akivel majdan összejön, mert ezek az emberek - a tapasztalat is azt mutatja - csak KAPNI szeretnek, de azt folyamatosan.
Én azt mondom, aki nem örököl, nincs összegyűjtött pénze, és albérletben tengődik már évek óta, próbálja meg a lakáshitelt ( persze nem kell mindjárt beleugrani az első ajánlatba), mert más dolog kiadni a pénzt arra, ami majd a sajátom lesz, mint arra, ami a másé és hónapról-hónapra gyakorlatilag kidobom az ablakon a saját pénzem.
Köszönöm mindenkinek a válaszokat. Mindenkiét hasznosoztam.
A 17:56-osnak mondanám, hogy sajnálom, ha másképpen volt értelmezhető a kérdésem kifejtése, mint aminek szántam.
Nem akarok én senkit sem megvetni vagy lekezelni. Csak nemrég pont ezt a témát boncolgatta egy ide kiírt kérdés, ahol meg pont azt oltogatták és "vetették meg", aki azt mondta, hogy addig nem akar lépni tovább, amíg nem látja annak jó eséllyel a megvalósíthatóságát.
Én nem vetem meg az önállósulót sem, csak (hitelszakmabeliként is) azt mondom, hogy nem szabad elhamarkodni semmit. Néha egy kis kompromisszum is lehet jobb megoldás a nagyon konokoskodásnál.
De természetesen élethelyzete (és embere) válogatja.
"Szerintem az lenne a felelősségteljesség, ha tényleg nagyon átgondolt nagyon megfontolt döntéseket hoznának az emberek demográfiai kérdésekben." - így van! De azért te is elsütöttél egy felelősségteljes-t:)
Szerintem az gondolkodik így, aki felvállalja döntései következményeit akkor is, ha azok kimenetele pl. kudarc. És igyekszik megoldást találni rá. Vagy, ha felvállal valamit, akkor az első nehézségnél nem visszakozik rögtön, mondván, nem ilyen lovat akartam...
Kedves Kérdező!
Amíg a bankrendszert leuraló pénzoligarchák uralkodnak és folytatják az uzsorapolitikájukat, addig mindigis igazságtalanság lesz nem csak itt, hanem bárhol a világon.
Bocs az OFF-ért.
Jaja, elsütöttem én is, ez igaz :))
Ami a bankoligarchia kérdését illeti, abban teljesen igazatok van. Nagyon kiszolgáltatottá tudja tenni az embereket. Egy időben hitelközvetítőként dolgoztam, banksemlegesen, így legalább egy kicsit tudtam az ügyfeleimet képviselni és nem a bankot/bankokat. Persze a hivatalos állásfoglalás az volt, hogy azért íratunk alá kockázatfeltáró nyilatkozatot, meg nem kötelező eladósodni. Ezek mind igazak is. De sajnos társadalmi szinten nem lettek az emberek felkészítve erre. És most sokan isszák a levét.
Én is bocs az offért, de ha már kezd egy kellemes beszélgetés kialakulni, akkor miért is ne?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!