Egyedül viszem a háztartást, mit lehetne tenni, hogy Anyám kevésbé legyen zombi, Apám meg figyeljen oda a tisztaságra?
El vagyok már eléggé keseredve, mert úgy zajlanak a családunk napjai, hogy hétközben én főzök minden nap, mosok, vasalok, takarítok (nem keveset, mert nagy a ház, és nem vigyáznak a rendre szüleim) rendet rakok, elpakolok, majd hazaérnek szüleim esznek, szétpakolnak, és kezdődik minden előről.
Anyukám atom zombi, hazaér a melóból, tálcán visz be a tv elé magának kaját, tvzik, szundikál, számítógépezik. Ennyi a napja. A hétvégéi is, pedig lenne mit tenni itthon, kinn a kertben, az udvaron, a lakásban stb. Néha nagyritkán hétvégén főz vmit, akkor ő az istenkirály, de ált. még a tálcákat! is én hordom ki este a szobából amiket napközben behordott. Apukámat totál nem érdekli, h frissen van felmosva, porszívózva, állandóan cipőben mászkál, ha a kertbe megy ki akármiért és sárvan ugyanúgy végigmasíroz mindenen. A fürdőt kritikán alul hagyja ott maga után, szappan koszos, kéztörlő koszos, mindenhol koszfoltok, ruhák szanaszét dobálva (olajos munkát végez ráadásul). Én járok körbe éjjel lekapcsolni a villanyokat, tvket mert még arra sem képesek. Elmennek itthonról úgy, h megy 2 tv is! Az ebédlőasztalt szemetesnek nézik, odadobálnak mindent. Minden nap úgy érnek haza, h elpakolva minden, tisztaság, friss ebéd, illatgyertya, virág az asztalon, de ők csak szétpakolnak, összekoszolnak, és sokszor abból sem esznek amit főztem mert ők valami undormányt ennének inkább (csülökpörkölt, székelykáposzta, és társai) és miért nem főzök normális ételt... mert azt nemtudok és nem is akarok, nekik sem jó, vérnyomás, vércukor, koleszterin, túlsúly...
Semmi családi életünk nincs, anyám zombizik, apám meg hazaér munkából és megy haverozni. Próbáltam, h ebéd vacsora együtt, de akkoris bekapcsolják a tv-t és azt nézik.
Én meg itthon vagyok egyedül nap mint nap, és belefáradok ebbe. Fiatal vagyok, 21 éves (pályakezdő munkanélküli) és sokszor du 5kor jutok el odáig, h leülök a gép elé, munkát keresni, beszélgetni a barátaimmal (akiket alig látok, mert nincs pénzem buszozni... igazából senkit nem látok anyámékon kívül)
Nemtudom mit tudnék tenni.
Tud valaki segíteni?
amúgy annyira tudom sajnálni az ilyen jótétlélek embereket, ennél sokkal jobbat érdemelnének...
nyelvtudás nélkül viszont elmenni külföldre au-pairnek hülyeség.. meg aztán olvastam, hogy Te se nagyon akarod/tudod itt hagyni ezt a sz.rkupacot - ez egyébként idővel el fog múlni vagy legalábbis enyhülni fog
régebben én is úgy voltam vele, hogy sz.rrakás az egész ország, meg minden, de el nem mennék innen,... de amikor látom, hogy mennyire sz.rik mindenki az egészre, mondván, hogy "jól van így, rosszabb már úgy se lehet", pedig csak napról-napra rosszabb, akkor néha én is el tudnék menni a francba innen, kb. lassan már mindegy lesz, hogy hova
Ha mindig alszik, az is lehet, hogy orvosi kivizsgálást igényelne. Próbáld elvinni, ha nem megy menj te és érdeklődd meg az orvosnál, neki mi erről a véleménye. Egyúttal mondd el neki a magadon észlelt depi jeléeit, mert ha idejében elkapják, könnyen ki lehet belőle lendíteni(esetleg egy kis vitamin vagy gyógynövénnyel) de ha beleesel, nagyon nehéz kimászni, és úgy még nehezebb munkát találni. Ez ahogy most élsz, hosszú távon le fog meríteni.Változtatnod kell. Beszélj a szülőkkel, követeld ki, hogy úgy bánjanak veled, ahogy kijár neked!
Ők a szüleid, felelősek érted! Attól még hogy 21 vagy. Nem te vagy az ő szülőjük!! Pedig most igencsak úgy néz ki a helyzet, mintha te lennél!Jár neked, hogy megbecsüljenek, hogy törődjenek veled, az is hogy időnként ők gondoskodjanak rólad.
Követeld!! Jogod van hozzá! Akár fenyegesd meg őket, hogy úgy járnak, mint tesóddal! Úgy viselkednek, mint a gyerekek.
Anyukád miért ilyen? Szerintem ő a kulcs a helyzethez. Miért nem jár el apukáddal, miért nem együtt mennek?
Vagy hármasban?
Ez hogy nappal is alszik, mégis valami kimerültségre, testi-lelki bajra utal.
Jól néz ki?Öltözködik?
Jogod van a saját életedhez, és jogod van gyermeknek lenni. Velük szemben mindig.
Keress feltöltődési lehetőséget, különben hamar kiütöd magadat!
Én biztos nem pucolnám mások után a szarságokat. Az asztalra csapnék.
Ja, mivel kihasználható vagy, vigyázz pasiból nehogy egy link tróger alakot fogj ki, inkább háziasabbat. Mert ugyanott leszel!
Lehet hogy a lusta pasi és a szüleid örülnek hogy találtak egy ingyen cselédet de te könnyen mély depresszióba süllyedhetsz.
Csapj az asztalra már!
26.L
nekem csak úgy tűnik, hoyg anyukádnak segítségre vany szüksége. Orvosi pszichiáteri?? lehet hogy eltúlzom. De te írod, h olyan mint a zombi. A nikotin is antidepresszáns. Ha két dobozra van szüksége, ahhoz is hogy ennyire alapszinten funkcionáljon - csak a munkáját látja el - lehet h akkora erőfeszítésébe kerül,hogy telesen kimeríti az is - nem olyan nehéz a munka, hanem neki akkora erőfeszítés összeszedni magát - apud meg nem érti, azt hiszi elhanyagolják, nem érti hová lett az asszony akit valaha szeretett. Ez az én elképzelésem. Persze lehet hoyg telje sületlenség..de ha anyud rákból gyógyult, annak is lehetnek mindkettőjükön pszichés utóhatásai.
Mert ha igazam lenne, akkor ezeket kéne megoldani, és attól magától megoldódna a házi munka meg a családi élet kérdés.
Ha úgy érzed, hogy van esély hogy van ebben valami, akkor menj el a Családsegítő Központba és kérdezd meg mit ajánlanak, és mondd el előtte apának is ezt a verziót!
Úgy emlékszem igen, másképp volt. Persze sosem volt anya az az a szuperanya aki minden nap 3 fogásos kaját stb. De jártunk együtt kirándulni, friss kaja volt mindig, és normál tisztaság. Apa sem haverozott meg kocsmázott annyit. Mikor 7 voltam akkor költöztünk városból faluba. Előtte tökhappy volt minden. Még utána is amennyire emlékszem. Mikor kollégiumba költöztünk mindketten utána kezdődött a rendelt kaja, a nemtakarítás, az elmászkálás durván. Utána hízott meg anya nagyon. Addig is kis duci volt de szépen.
De tudom, h szeretik egymást, mert szoktak pl csókolózni meg összebújni meg ilyenek. Persze veszekedni is. Főleg azon, h apa sosincs itthon, meg fontosabbak a barátaival a dolgai, mint az itthoni teendők. Bár apa szokott segíteni az udvaron, kertben, ami anyuról nem mondható el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!