Elhízott közeli családtagnak hogyan szólnátok, hogy törődjön az egészségével és a kinézetével?
Szerintem a közeli családtagnak kell szólni. Feleséged, férjed, kamasz gyereked, veled élő szülőd.
Példát is kell mutatni. Segíteni is kell, ha tudsz valamiben.
De nem könnyű előhozni a témát. Hiába tudja elvileg, ha évek óta fennáll a helyzet, talán már bele is törődött. Ebből kellene kirázni. De nem megbántva.
Kövér vagyok. Épp fogyózok.
Bárkitől nagy örömmel venném, ha szóváteszi segítő szándékkal, hogy le kellene fogynom, majd felajánlja, hogy innentől ő főz a családra, addig is tornázhatok. Esetleg edzőpartnerem, edzőm lesz, napi szinten segít a motivációm fenntartásában.
Minden fentitől eltérő esetben a segítő szándék ellenére bunkó beszólásként értékelem.
32-es vagyok. Annyiszor fogyókúráztam már néha sikerült sokat fogyni máskor nem.
Egész gyerekkoromban csúfoltak.
Unokatestvérem gonosz csúfneveket adott. Pedig annyira nem voltam elhízva.
Dietetikus által adott diétát kellett csinálnom. Sokk-ként éltem meg. Akkor sem volt vészes a feleslegem. Na utána több visszajött, mint amennyi lement.
Suliban sem volt másként.
Gyakran próbáltam sportolni is, de szintén kiközösítettek.
Na ott volt egy epizód, mikor hetekig nem ettem, mert annyira le akartam fogyni. A 2. ájulás után hagytam abba.
Felnőtt koromban egy fogyós periódus után számomra kedves személy mondta, hogy mennyire borzasztóan néztem ki, mennyire kövér voltam, de jó, hogy végre lefogytam. Na miután visszahíztam nem múlt el nap, hogy ez ne jutott volna eszembe.
Volt, hogy egy intim együttlét után jegyezte meg az akkori párom, hogy mi ez a zsírpúp, edfig nem volt ott. Itt szintén kevés felesleg volt rajtam.
Máskor családi rendezvényen vacsoraasztalnál sok csinos lány jelenlétében kb. 20 fő előtt jelezte szintén számomra kedves másik személy, hogy most már ne hízzak tovább. Na akkor ezután sajnos újból feljött egy csomó felesleg. Pedig nagyon jól néztem ki.
Másik alkalom, számomra szintén fontos személy veszekedett velem, hogy miért nem fogyok már le.
Tovább híztam, jött a depi.
Egy számomra nem kedves személy nem állt szóba velem, ill. párommal egy ideig, mint kiderült, hogy ilyesmit mint én nem szabad elvenni, csak vékonyat.
A legnagyobb fogyásom alatt folyton piszkáltak miért nem eszek, miért nem azt eszem amit más, miért nem kóstolok csak egy falatot.
Miután lefogytam ugyanez. Elkezdtem újra ugyanazt enni, ugyanúgy visszahíztam, a sok munkám kárbaveszett.
Mindig az motivál, hogy bár tökéletes, egészséges, vékony lennék, hogy senkire ne rójak terheket sem vizuálisat, sem betegségből eredőt.
Teljesség igénye nélkül:
Tojás-, káposztaleves-, dietetikus által adott-, 90 napos-(ezt is végig is vittem!), kalóriaszámlálós-, éhezős-, léböjt-, ...diétát csináltam már.
A fenti személyek közül soha senki nem segített, de elvárásaik mindig voltak.
Rengetegszer kezdtem el fogyókúrázni úgy, hogy nem szóltam a családnak, hátha újra kudarcot vallok.
Amikor épp nem fogyókúrázok azon gondolkozom, hogy miért nem tudom már végre elkezdeni, miért vagyok ilyen gyengeakaratú silány ember.
Remélem sikerült egy kicsit egy folyton súlyproblémával küzdő ember szemszögét átadni.
Mindig ott az érzés, hogy fogynom kell, tennem kell, ha beavatok másokat, ha nem
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!