Volt nálatok olyasmi, hogy akár ismerős, családtagok, barátok kihasználtak titeket bármiben vagy családi botrány tört ki és meg kellett velük szakítani a kapcsolatot?

Ilyen nem. Senkinek sem engedem, hogy kihasználjon, sem anyagi, sem más értelemben. Olyan volt már, hogy nem mentem haza egy fél évig és az egyik szülőmmel nem álltam szóba, volt rá okom.

Egy nagyon közeli rokonom megkért, hogy vegyek fel a férjének hitelt, mert ők nem kapnak. Egyikük se dolgozott akkor már régen. Megkérdeztem, hogy miből akarják nekem visszafizetni a hitelt, ha nem dolgoznak? Persze nem is akartam felvenni más nevében hitelt, csak annyira ledöbbentett ez a kérés, hogy hirtelen csak ez jutott eszembe. Nagyon megsértődtek. Azóta nem beszélünk, ők a sértettség miatt, én meg azért, mert azt terjesztik, hogy nekem lett volna lehetőségem segíteni rajtuk, de nem tettem, ezért ment tönkre az életük.

Volt.

Igen volt. Nagybátyámék mindenkire rálőcsölték a neveletlen, éhenkórász gyereküket. Mindenkitől segítséget, pénzt követeltek. A rokonságból mindenkit átvertek, becsaptak, hogy még több pénzhez jussanak. Anyámat megalázták egy családi eseményen. Akkor megszakítottuk velük a kapcsolatot. Azóta sokkal nyugodtabb az életünk.

Családban nem, de úgy nevezett "barátok" sajnos többször is. Többnyire munka formájában, de legutóbb pénzzel is.

Volt, kb. 15 even at. Allando tarhalas, minden lefikazasa, az idom beosztasa, a gyerek ellenem hangolasa. Vegre megsertodtek, amikor nem voltam hajlando hozzajarulni a legutobbi hulyesegeikhez. Azota az utcan is atnezek rajtuk, mint az uvegen. ;-)

Pár évig anyukámmal szemben lakott egy lány a kislányával. Nagyon fiatalon szülte, állítólag a családja kidobta emiatt, de már kételkedem abban, hogy emiatt-e vagy másért. Néha ott volt vele a gyerek apja is, aki bérelte neki a lakást, de ő alapvetően nem lakott velük. A lány állandóan anyukámnál ült, amivel önmagában nem lett volna baj, legalább egyikük se magányos, de a lány folyamatosan lehúzta anyukámat valamivel. Mindig ott ettek nála a gyerekkel, persze amit anyukám vett, ott mosott hajat, mert neki nincs pénze samponra (másra annál inkább), de nem csak ilyen dolgokban húzta le, hanem pl éjjel becsengetett, hogy anyukám menjen el a gyógyszertári ügyeletre cumit venni, mert kiszakadt a gyereké és sír. De millióegy ilyen dolog volt. Anyukám szeretett volna neki neki segíteni, de már ő is érezte, hogy egyre inkább túlzás amit a lány csinál. Egyszer pont ott voltunk mi is a családdal, mikor átjött a lány, hogy a gyereke apja azt kérdezi, van-e bármilyen mobiltelefon nálunk, mert vett valamit, amivel ki lehet takarítani őket és később mennek tönkre. Ez még abban az időben volt, amikor a Nokia 3410 egy nagyon menő telefon volt. Nekem is meg anyukámnak is olyanunk volt, mert valami dupla akcióban vettem. Nekem feltűnt, hogy ha odaadjuk a telefont, minimum szét lesz berhelve, de az is valószínű, hogy nem adják majd vissza, úgyhogy mondtam a lánynak, hogy nincs nálunk telefon, meg most családi dolog van, menjen haza. Aztán pár nap múlva mondta anyukám, hogy az istennek se találja a telefont, átnézett mindent, de még a doboza meg a töltő sincs meg. Mondta, hogy ő nem akarja erre a lányra látatlanba ráfogni, de hát ők kerestek telefonokat, amin gyakorol majd a gyereke apja. Átmentem a lányhoz, de nem kerteltem, mondtam, hogy azonnal adja vissza a telefont. Azt mondta, hogy azt anyukám nekiadta, mert náluk nincs vezetékes és így elér bárkit. Átvittem magunkhoz, mondtam, hogy ismételje meg anyám előtt is, amit mondott, de akkor már azt mondta, hogy nála nincs semmi, nem vett el semmit. Átnéztük a lakást anyukámmal, akkor tűnt fel neki, hogy egy csomó mindene hiányzik, hajsütővas, elosztó, apám után pár műszaki dolog, amiket csak emlékbe tartott meg, meg ki tudja még mik, amiket nem vett észre akkor hirtelen. Megint mentem a lányhoz, de már nem nyitott ajtót, de bent sírt a gyerek, úgyhogy otthon kellett lennie. Vártam sokáig, hátha kijön, de nem tette. Tettünk feljelentés, de igazából nem vették komolyan a rendőrségen, évekkel később kaptunk levelet, hogy kis érték meg ismeretlen tettes miatt megszüntetik a nyomozást. Viszont a lány elköltözött onnan nagyon hamar, egyszer még átment anyámhoz, be is akart menni, de anyám nem engedte, az ajtóban mondta el neki, hogy azért vette el a dolgokat, mert a gyereke apjának kellett pénz, és félt, hogy ha a férfi veszi el, baja esik anyámnak, de anyám se hitt neki.

Volt, életem legjobb döntése volt kiirtani az ilyen embereket az életemből.