Abortusz-ellenesek, akkor is ellene vagytok a terhességmegszakításnak, ha a kiskorú lány a pár hónapja megismert cigány-származású "barátjától" esett teherbe?

Én is abortusz ellenes vagyok,de ilyen helyzetben az a véleményem,hogy nincs más megoldás.Ha megszülné,az senkinek sem lenne jó.A születendő gyereknek sem és a szülőknek sem.Nekem is volt abortuszom,mert gyerek fejjel,felelőtlenül elkövettem egy óriási hibát,ami miatt azóta is nagyin szégyellem magam és bánt a dolog,de nem bántam meg,hogy akkor nem szültem meg,mert azóta romokban heverne az életem egyedülálló anyaként egy 10 éves gyerekkel 26 évesen.

Miért kell lepontozni, ha normális választ adok???Jézusom...

És szerinted mi a helyes megoldás, kérdező?

18.44-es vagyok.Azzal is egyet értek,hogy vállalni kell a tetteinkért a felelősséget,és akárhogy is dönt az a lánygyermek vállalni fogja,mert sajnos ilyen fiatal korban (meg egyébként is) vannak kockázatai az abortusznak.De bele kell gondolni a születendő gyermek sorsába is.Milyen élete lenne,ha úgy jönne a világra,hogy nem is akarták?Vagy ha örökbe adják?Milyen lenne,ha megtudná,hogy az igazi szülei eldobták.Mindenkinek joga van az élethez,ez igaz,de nem mindegy milyen élethez.

Nos akkor... Nekem az egyik örökbefogadott gyermekem félroma, amiből eddig semmilyen hátránya nem származott. Nagyrészt nevelés kérdése az egész, persze nem csak az enyém, hanem a társadalomé is, hiszen ha toleránsnak nevelnénk a gyermekeinket (ne azt nézd, ami a szemed előtt van, hanem azt, ami a szívben), akkor tizedennyi probléma sem akadna az olyan dolgokból, ha valaki fogyatékos, vagy más származású. Másrészt az én gyermekeimnek nem azt mondom, hogy anyád eldobott. Minden éremnek két oldala van és nem mindegy, hogy melyiket mutatod meg neki először. Nyilván a másikat is meg fogja ismerni és emiatt valószínűleg átesik egy traumán, de ha egy boldog, igazi családban nő fel (amihez mindenkinek joga van), akkor könnyebben átvészeli a dolgot. És legalább ÉL!!!! Semmiért és senkiért nem cserélném el őket!!!!! És a legnagyobb boldogság ők nekem!

Érdekesek vagytok.Írtam már olyat, h egyedül bevállaltam a gyereket, mert az apának nem kellett és ott meg azt kaptam a fejemhez, h miért nem vetettem el.Pedig átgondolva, felelősségteljesen és felnőtt nőként tudtam, h mit vállalok.És szerintem nem másnak kell eldöntenie, h marad a gyerek, vagy sem, hanem annak, aki érintett az ügyben.

Én magam nem hiszem, hogy elvetetném a gyereket, ha véletlen becsúszna (max. akkor, ha megerőszakoltak, vagy ha előre kimutatható, egész életet végigkísérő betegsége van/lehet a gyereknek)... de úgy vagyok vele, hogy nem kellene abba beleszólni, ki mit tegyen a testével, szval én nem vagyok abortuszellenes (ez persze nem azt jelenti, hogy támogatom)...

Az abortoszellnesek nevelnék a babát,vagy kiszednék a kukából mert sokan odadobják Nem ,na akkor inkább abortusz mint egy lelkisérült vagy kukás gyerek.