Anyagi biztonságban lévő családok miért ellenzik a külföldre költözést?
Nem élünk luxusba, de nem kell félni, hogy nem lesz mit enni, vagy ha elromlik valami miből veszünk újat. Szóval nem napról napra élünk. Én mégsem tudom elképzelni ebben az országban a további életem. A család ki van borulva, addig havi 1x ha jöttek, (én se sűrűbben mentem) most állandóan jönnek tesómék, heti többször hívnak, menjek velük ide-oda. Persze ezzel nincs baj, csak elmondták valakinek, hogy ez azért van, mert nem értik miért akarok menni, holott átlagon felül élek, maradjak csak itthon. (Haláleset, szakítás, munkahelyi stressz, az ország állapota, de alapból is terveztem már, hogy megyek, ez most csak rátett egy lapáttal.) Igazából már 90 százalék, hogy megyek, ki van nézve minden, 1 hónap felmondási időm van, és március 4.-én tervezek felmondani, így március 31.-el engednének el (szabadság), április 15.-én kezdenék kint.
És nem egyedi eset, a legtöbb helyen így van. Szomszéd (nyugdíjas cégvezető, 1,3 milliós nyugdíjat kap) konkrétan mindennek lehordta a saját fiát, mert elköltözött. A házat a lányára akarta íratni, de közbe ő is a költözés mellett döntött, jelenleg mindenét az egyházra akarja hagyni. Apám nagybátyja szintén ki van akadva, hogy az egy szem lánya, ahelyett, hogy "fogna egy dolgos férfit, és vinné tovább a vállalkozást inkább lelép egy informatikussal". (Érdekes megközelítés, neki a normális férfi aki fizikailag dolgozik, és ha hazamegy, bever 2 sört 2 felessel mert megérdemli.) Az, hogy fizikai munka nélkül közel annyit keres, mint a vállalkozása, és sem felelőssége, sem adminisztratív plusz feladata, az nem számít. Ahogy az sem, hogy olyan munkahelye van, hogy ha ma szól, hogy egy hétig nem dolgozik, akkor is meg tudják oldani anyázás nélkül. Hogy a főnök a saját házába hívja vendégül a munkásait, és a munkahelyi stressz ismeretlen fogalom, a főnök felesége ahogy odakerülsz, megadja a privát számát, amin bármikor hívjatod, ha problémád van. Igen, sajnos ez nem Magyarország. (Viszont a főnök felesége magyar származású, csak a nyelvet nem beszéli már.) Miért nem fogják fel az emberek, hogy nem csak az számít, hogy mennyit keresel, hogy nem minden a pénz, hogy ha valaki nem érzi jól magát, akkor változás kell az életébe?
Sorozatosan azt látom, hogy a jómódú család nem fogadja el a költözést. Miért?
Erre csak azt a sablonszöveget tudom írni, hogy majd ha lesz gyereked, megérted.
A külföldre költözés automatikusan a kapcsolat lazulásával, eltávolodással jár és egy szülő sem akar távol lenni a gyerekétől, akit a világon a legjobban szeret, akivel egyszer szimbiózisban éltek, akit nevelt 20+éven keresztül.
A leválás, elköltözés, önállósodás nyilvan egy természetes dolog, amit a legtöbben elfogadnak, de a külföldre költözés már azt jelenti, hogy nagyon minimálisan fognak tudni/hallani a gyerekükről.
Tudom, mert mi felnőtt gyerekként laktunk évekig külföldön (pont ezért tudom azt is, hogy amit te itt elképzelsz a nyugati életről, a valóságban azért nem így működik, de nem foglak győzködni, majd ezt is meglátod). Na, én sem szeretném, ha a gyerekem távol, külföldön élne, ez van. Elfogadnám, hisz nem tehetnék mást, de nem örülnék.
Te most egyébként azt írtad le hogy kint kolbászból van a kerítés itthon meg a legszarabb. Azért hidd el kint sem egyszerű minden.
És azért azt sem hiszem el teljesen amit a főnökről írtál. Azért ez nagyon jól hangzik, de a valóság szerintem nem teljesen ez. Te most benyaltál mindent külföldről. Menj, nem visszatartani akarlak. De majd ha hazajössz pár hónap múlva kíváncsi lennék ugyanebben az idealizált világban élsz e még.
" (Haláleset, szakítás, munkahelyi stressz, az ország állapota, de alapból is terveztem már, hogy megyek, ez most csak rátett egy lapáttal.) "
Haláleset akkor is lesz ha nem itthon élsz, csak max. nem tudsz elmenni a temetésre sem. Szakítás és munkahely szintúgy, főleg ha a munkahelyen te leszel az egyetlen magyar aki mindig is "csak a bevándorló" szinten lesz kezelve. Az ország állapotát pont lesz_rom amíg normálisan tudok élni benne. Én így szemlélem a dolgokat.
Azért, mert én is éltem egyszer külföldön, habzsi dőzsiben. Majd amikor a rokon magyar gyerekek már inkább voltak németek, mint magyarok és az én magyar gyerekeim is egyre jobban utáltak magyarul beszélni, Mo.-n nyaralni, fogtam magunkat és haza költöztünk.
Ennek már 5 éve, és nem bántam meg a döntésünket. Voltam fiatal, aki elhagyta a szüleit és csak évi 2x találkoztunk családdal, barátokkal. Gyűlöltem az érzést, de a pénz miatt maradtam. Maradtam a törökök, németek, oroszok közt. Mert jól éltünk.
Kevesebb pénzből élünk most Mo.-n, nyilván. De boldogabb vagyok.
Ha az én gyerekeim kimennének eztán mégis külföldre, az én szívem is megszakadna. Megszakadna, hogy nem tud annyit adni nekik az ország, hogy itt is jól érezzék magukat.
Sajnos sokaknak semmi nem elég. A német minimálbér 400 ezer körül van és abból is simán megélnek ott az emberek, ahogyan Mo.-n is megélnének. De Magyarországról már azok is elmennek, akik 5-600-at keresnek, mert nekik már az sem elég a megélhetéshez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!