Javasolna valaki olyan verset (versrészletet) vagy dalszöveget, aminek az a lényege, hogy valaki haztért/hazatalált?

"Már majdnem alszom, és ebből ébredek,

Az eszmélés első fokán találkozom veled

Egy régi társat látok szembejönni,

A nevet egy fejfáról olvasom.

Az ablakon át, ha a csillagokra nézel,

Ő is ott van köztük, valahol,

Kérte az időt, de az meg nem áll.

Hitvány győzelmed ez, ostoba vagy, Halál!

Ostoba vagy, Halál!

Milliókat szórnak őrültségekre,

Hol vannak az okos doktorok?

S ha egyszer később a kislánya megkérdez,

Válaszképpen mit is mondhatok?

Hogy milyen volt? Különb, mint a többi,

Százszor is, és meg ezerszer is,

És mennyi jót tudott volna tenni,

Az Ég is csak az ilyet szereti,

Az ilyet szereti.

Hogy nem voltam ott, mikor útra keltél,

Magamnak soha meg nem bocsátom.

Legyen példa minden jó embernek!

Míg nem találkozunk, ezt magamban hordozom.

Emlékezni egy régi jó barátra,

Ha szomorú is, emlékezz velem!

Bárcsak tudnám még egyszer visszahívni!

Régi társam hiányzol. Hiányzol nekem."

Edda, Emlékezni

Ákos:Valami véget ért

Forró betonon hasalok,

távoli hang csak a gyász,

lassan lüktet egy ér,

fellobog halkan a láz.

Sima tenyér a hátamhoz ér.

Ó csak játszik a szél.

Tudom, már messze vagy rég..

Bennem minden halk szavad él.

Halott virágok illatát nyögik a fák

és megrázkódik a táj,

valami véget ért, valami fáj.

Ahogy fölém nő az éj...

álmodni nem hagy a vád.

Ha becsukom fáradt szemem

tekinteted az arcomba vág.

Szemed tüzénél megvakulok,

de lassan újra feljön a nap..

Nélküled semmi vagyok.

Halott virágok illatát nyögik a fák

és megrázkódik a táj,

valami véget ért, valami fáj.

Halott virágok illatát nyögik a fák

és megrázkódik a táj,

valami véget ért, valami véget ért,

valami véget ért… valami fáj.