Mit lehet reagálni, ha minden családi eseményen előkerül a "mikor lesz gyerek" téma?

Fel kell állni és hazamenni. Vannak emberek, akiknek hiába magyarázol, vigyorognak rád azzal a tipikus mindentudó lenéző mosollyal és közlik, hogy jaj majd meglátod, idővel akarni fogsz! - én is ezt hallgattam évekig anyóstól, aztán besokalltam és kicsit emelt hangon tájékoztattam, hogy nem. lesz. pont. és lehet kiszállni a méhemből, én sem foglalkozom az övével. Erre pillanatnyi döbbent csend után felkuncogott és közölte, hogy nem baj, majd úgyis becsúszik! - na akkor feladtam és hazamentem. Már évek óta nem tartom vele a kapcsolatot egyéb dolgok miatt de ő egy kitűnő példa az ilyen gyerekkel nyomasztó emberre, akinek mondhatsz bármit, csak kacagni fog és fújja tovább. Az egyetlen megoldás, ha ilyenkor fogod magad és hazamész.

Sokadik alkalom után közölném, nem tudtam, hogy itt mindenki értelmi fogyatékos, sajnos, most mennem kell. Aztán vagy keresnek, vagy nem. Direkt jót szokott tenni az ilyen kapcsolatoknak egy hosszabb szünet.

Ha elsőre kérdezi valaki, azt természetes érdeklődésnek veszem, azonban rögtön megmondom, hogy köszönöm kérdésed, semmikor sem lesz. Na most ha ezek után sem érti meg, és tovább "tukmálja" erőszakolja a dolgot, akkor a válaszom az, hogy semmi köze hozzá, hogy miért nem lesz. Ha pedig erre a határozott válaszra sem tágít, na akkor mondok olyat, hogy azt nem teszi zsebre. Ellenben ezt azért nem javaslom, mert volt rá eset, hogy majdnem tettlegességbe fordult ilyen szóváltás, ugyanis a másik fél (egy múltban élő begyepesedett fax) kifejezetten kikérte magának a hangnemet és "elégtételt követelt", amiért nagyobb társaság előtt neveztem őt annak, aminek gondolom őt (és amilyen amúgy tényleg is). Én nem kértem elnézést, nem volt miért. Részemről tuskóság volt? Igen. Hogy örök sértődé lett belőle? Engem ez egyáltalán nem érdekel.