Szerintetek ez beteges vagy normális?
Amióta kb 19-20 vagyok sokkal zárkózottabb lettem. Ha egyetemről (koliból) hazajövök szeretem néha magamra zárni itthon az ajtót (nem csinálok semmi rosszat, nem maszturbálok egész nap vagy drogozok amitől félnék, hogy rámnyitnak, csak senki sem szeret kopogni itthon és nem egyszer volt olyan, hogy fekszem az ágyban alsónadrágban, telefonozok anyum meg besétál és rájön a szófosás) vagy nem szeretem ha valami a tudatom/beleegyezésem nélkül a telefonomat használja. Ma volt az, hogy tesóm meg akarta nézni a nyaralós képeket amiket az én telómmal csináltunk. Odajön a telómmal a kezében (amit a nappaliban töltöttem), hogy mi is volt kódom. Erre kialadtam és kikaptam a kezéből. Erre ő akadt, hogy valami gyerekpornó gyűjteményem van, amit nem szabad-e látnia? Mondtam semmi nincs, csak borzasztóan idegesít. Ami az enyém az az enyém szívesen megmutatom neki de nagyon idegesít az, hogy csak úgy turkálna benne. Meg amikor épp írok valakinek szeret azzal szivatni, hogy odaáll mögém és nézi amit írok. Aztán elkezd piszkálni, hogy jaj mit rejtegezőzöl, ha egyből lezárom.
Tényleg semmi rejtegetni valóm nincs, szimplán semmi köze ahhoz, hogy milyen fotóim vannak, kikkel irogatok stb..
21/f ő 23/f
Oké, megértem, hogy nem tanultál meg még kommunikálni, meg nem volt minta, de akkor jelzem, előbb utóbb, ha jobb és könnyebb életet szeretnél fejleszd!!
Mondd meg otthon tárgyilagosan, hogy mit szeretnél kérni a többiektől, miért zavar téged a viselkedésük, és legyenek kedvesek változtatni. Ha nem megy, és neked ez kellemetlen, ideje önállósodni, és akkor senki nem fog a kanapé mögül üziket olvasgatni.
Engem is rettenetesen idegesít, ha valaki kérdés nélkül feltúrja a cuccaim. Itthon él a nővérem és a bátyám is és azt veszem észre, hogy egyre nehezebben viseljük el egymást. Folyamatosan szidjuk a másikat, mert mindenki széthagy mindent és aztán anyám engem meg a nővéremet csesz le mindenért. Ha apám nem ebédelt munka előtt, azért is én vagyok a hibás, mert nem tettem az orra elé a kaját...
Koliból mindig alig várom, hogy hazajöjjek, mert itthon tudok csak feltöltődni és itt érzem magam legjobban (elég introvertált vagyok, nem szoktam olyan sokat kimozdulni), és imádom a családom meg minden, de így a nyári szünet alatt olyan szinten egymás idegeire megyünk néha, hogy nővéremmel csak menekülnénk már itthonról.
20 év körül már mindenkinek megvannak a maga szokásai, saját kis privát dolgok, preferenciák a háztartással kapcsolatban. Nem könnyű ennyien együtt élni. Normális, ha több időt töltenél egyedül és kicsit elszeparálódsz tőlük. (Bocsi, kicsit eltértem a témától, de igyekeztem valami hasznosat is mondani.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!